A Túlfogyasztás napja azt jelzi, hogy a globális gazdaság működése egyre növekvő mértékben járul hozzá a bolygó természeti erőforrásainak kimerítéséhez. A fenntarthatatlan pálya hozzájárul az éghajlatváltozás fokozódásához, súlyosbítja az erőforráshiányt, és egyre nagyobb kockázatot jelent mindazok számára, akik nem készülnek fel időben az előttünk álló kihívásokra. A számítást és a dátumot a Global Footprint Network (GFN), és a York Egyetem készítette. A GFN az ökológiai lábnyom fogalmát bevezető nemzetközi fenntarthatósági szervezet, a York Egyetem a nemzeti lábnyom- és biokapacitás számításokat készíti el a Footprint Data Foundation (FODAFO) irányítása alatt.
A KÖVET Egyesület közleménye kiemelte, hogy az emberiség minden eddiginél nagyobb mértékben, mintegy 73 százalékkal gyorsabban használja fel a természet erőforrásait, mint amilyen ütemben a Föld ökoszisztémái képesek azokat megújítani.
A számítások szerint ez 1,73 Föld felhasználásának felel meg.
A természeti tőke ilyen mértékű kimerítése veszélyezteti a hosszú távú erőforrás-biztonságot. A következmények az erdőirtásban, a talajerózióban, a biológiai sokféleség csökkenésében és a légkörben felhalmozódó szén-dioxid-mennyiségben nyilvánulnak meg, ami hozzájárul a szélsőséges időjárási események gyakoribb előfordulásához és az élelmiszertermelés visszaeséséhez.
Rohamtelmpóban éljük fel az erőforrásainkat
A dátumot a National Footprint and Biocapacity Accounts legújabb kiadása (2026-os kiadás) alapján határozzák meg. A Global Footprint Network előzetes és indikatív adatok alapján becsülte meg a 2026-ra várható eredményeket. A beszámolók 2023-ig teljeskörű adatokat, 2024-re és 2025-re becsléseket tartalmaznak. Az ökológiai lábnyom és a biokapacitás kiszámításához felhasznált adatokat az ENSZ ügynökségei és társult szervezetei szolgáltatják. Az adatsorokat rendszeresen frissítik, a korábbi eredményeket felülvizsgálják. Idén jelentős változást okozott, hogy az óceán szén-dioxid-elnyelő képességét a korábbinál nagyobbra becsülték. Ez a korrekció néhány kisebb kiigazítással együtt nyolc nappal későbbre tolta a Föld túlfogyasztásának napját a 2025-ös becsléshez képest.
Fontos kiemelni, hogy a túlfogyasztás napjának eltolódása a korrekció eredménye, nem jelenti a túlfogyasztás tényleges csökkenését. A negatív trend folytatódott, az emberiség ökológiai lábnyoma és a bolygó biokapacitása közötti szakadék tovább nőtt. 2026. július 29. az eddigi legmagasabb ökológiai túlfogyasztási szintet jelenti.
A Föld túlfogyasztásának napja az elmúlt évtizedben viszonylag stabil maradt, de továbbra is túl korán érkezik el az év folyamán. Az év hátralévő részében az emberiség a természeti tőke kimerítéséből él, tovább rontva a bioszféra állapotát. Még ha a dátum változatlan is maradna egyik évről a másikra, a bolygóra nehezedő nyomás a túlhasználatból származó károk felhalmozódása miatt tovább nő.
Amióta az 1970-es évek elején megkezdődött a globális ökológiai túlfogyasztás, az éves hiányok egyre növekvő ökológiai adóssággá halmozódtak fel. Ez az adósság jelenleg a Föld 20,6 évnyi biológiai termelékenységének felel meg. Ha az ökológiai túlfogyasztás teljes mértékben visszafordítható lenne, a bolygó teljes regenerációs kapacitásának 20,6 évére lenne szükség az elvesztett egyensúly helyreállításához. Bár ez egy elméleti mutató, az általa jelzett ökológiai adósság teljes egészében valószínűleg már nem fordítható vissza.
Ha a túlfogyasztás a jelenlegi szinten folytatódik, ez az adósság évente körülbelül 0,73 bolygóévvel növekszik. A kumulatív túlfogyasztás egyik mérhető következménye a légköri szén-dixoid-szint emelkedése.
Feszegetjük annak a határát, hogy mennyi ökológiai kárt okozhatunk még büntetlenül – a 21. század negyedénél járunk és már így is 20 évnyi ökológiai regenerációval tartozunk a bolygónak, akkor is, ha mától felhagyunk minden ökológiai károkozással. Ha továbbra is ezt a bolygót akarjuk otthonunknak tekinteni, a kialakult helyzet kezelése olyan nagyságrendű alkalmazkodási és mérséklési erőfeszítéseket igényel, amilyenekre az emberiség történetében még nem volt példa
– foglalta össze Lewis Akenji, a Global Footprint Network igazgatósági tagja.
A fizika törvényei miatt a túlfogyasztás nem tarthat örökké. Vagy tudatos tervezés révén, vagy ránk zúduló katasztrófa következtében fog véget érni. Nem nehéz eldönteni, melyik utat választanánk, és ehhez számos lehetőség áll rendelkezésünkre
– fogalmazott Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network igazgatósági tagja.
Még nincs késő cselekedni
A Global Footprint Network által meghirdetett #MoveTheDate mozgalom keretében számos lehetőséget mutatnak be, amelyekkel a Föld túlfogyasztásának napját eltolhatjuk. Ezek között jó néhány olyan is akad, amely pénzügyileg is előnyös.
A Power of Possibility platform öt kulcsfontosságú területre összpontosít:
- az egészséges bolygóra,
- a városokra,
- az energiára,
- az élelmiszerekre
- és a népességre.
Például a fosszilis tüzelőanyagokból származó CO₂-kibocsátás 50%-os csökkentése három hónappal tolná el túlfogyasztás napját. További példák itt olvashatók: #MoveTheDate.
Egyes vállalkozások már ma is a #MoveTheDate kezdeményezés szellemében fejlődnek. Azok a cégek, amelyek működésüket a klímaváltozás és a szűkülő erőforrások kihívásaihoz igazítják, hosszú távon versenyelőnyre tehetnek szert. A felsorolt megoldások iránt várhatóan egyre nagyobb lesz az igény, miközben a vállalatok kevésbé lesznek kiszolgáltatva az ökológiai korlátoknak. A vállalatok, amelyek „regeneratívnak” vagy „körforgásosnak” nevezik magukat, hitelesen kell igazolniuk, hogy valóban hozzájárulnak a globális túlfogyasztás csökkentéséhez.
A túlfogyasztás napját nem egyetlen nagy lépéssel, hanem sok ezer tudatos döntéssel tudjuk későbbre tolni – például energiahatékonysági fejlesztésekkel, körforgásos megoldásokkal, kibocsátáscsökkentéssel, felelős beszerzésekkel és a természeti erőforrások megóvásával. A KÖVET Egyesület immár 30 éve azon dolgozik, hogy a vállalatok gyakorlati megoldásokkal csökkentsék környezeti hatásukat és növeljék erőforrás-hatékonyságukat. Tagvállalatainkkal és partnereinkkel közösen hiszünk abban, hogy a felelős üzleti működés egyszerre szolgálja a gazdasági sikert és a természeti értékek megőrzését
– emelte ki Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója.
