Idén január elsején lépett hatályba lépett az Európai Unió CSRD rendeletéhez igazodó hazai ESG törvény (a vállalati fenntarthatóság legfőbb szabályozása, ami az E környezeti, S társadalmi és G vállalatvezetési irányelveket fogalmazza meg). A hatályos rendelet már 2024-ben is jelentős kihívást jelenthet a tőzsdén jegyzett, vagy a pénzügyi területen tevékenykedő nagyvállalatok számára. Azonban indirekten módon a szabályozás által közvetlenül érintett cégek beszállítóira is hatással van – emlékeztetett közleményében az Opten.
A hazai jogalkotó, az uniós rendeletekkel egységben ESG jelentéstételi kötelezettséget ír elő, új, átfogóbb és átláthatóbb formában azoknak a pénzügyi és közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak a 2024-es üzleti évre, amelyek több mint 500 főt foglalkoztatna, valamint a mérlegfőösszegük eléri, vagy meghaladja a 10 milliárd forintot és legalább 20 milliárd árbevétellel rendelkeznek. Az felsorolt három paraméterből kettőnek az elérése szükséges ahhoz, hogy teljesüljön a jelentéstételi kötelezettség. A közérdeklődés pedig azt takarja, hogy a cég tőzsdén jegyzett, szabadon kereskedhető legyen vagy pénzintézetként tevékenykedjen.
A 2024-es érintetti kör elsőre nehezen meghatározható, hiszen a határon túlnyúló cégcsoport szintjén kell vizsgálni a vállalatokat. Így a számuk az első CSRD jelentéstételnél Magyarországon több száz céget jelenthet, azonban ennek jelentős része nem itthon készíti el a jelentését, hanem a csoport szinten elkészített riportba konszolidálják a magyar adatokat is.
Azon cégek száma, akik magyar központtal rendelkeznek és jelentéstételre kötelezettek, alig pár tucat.
Ettől függetlenül a Magyarországon működő mintegy félmilliós cég több mint 99 százaléka sem biztos, hogy hátradőlhet, hiszen az ESG törvény indirekt hatása ennél jóval kiterjedtebb. Ugyanis a CSRD hatálya alatti nagyvállalatok az idei évtől a teljes ellátási láncukra kiterjedő vizsgálatot és mérést kötelesek elvégezni. Vagyis nem csupán a saját károsanyag-kibocsátásukat kell mérniük, hanem a beszállítójukét is, illetve felügyelniük kell a termék utóéletét. Ez az úgynevezett SCOPE 3 vizsgálat jelentős hatással lesz a hazai KKV-kra is.
Számos multi cég szólítja majd fel idén egy tender kapcsán, vagy a normál együttműködés során a beszállítóját és kéri be többek között az éves szén-dioxid egyenérték kibocsátását. Ez az adatszolgáltatás pedig igen időigényes és komplikált feladat. Ennek hiányában a cég komoly versenyhátrányba kerülhet, akár ki is szorulhat a kulcs vevőétől egy nemzetközi vagy hazai vetélytársával szemben
– hívta fel a figyelmet Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletág igazgatója.
Viszont, aki időben lép és látványos lépéseket tesz az ESG működés felé, az számos előnyre is számíthat. A banki finanszírozás során előnyösebb, olcsóbb konstrukciót találhat, de hatással lehet a cég operatív költségeinek az optimalizálására, vagy éppen sales-marketing, HR előnyök származhatnak belőle. Több kutatás is egyértelműen igazolja vissza azt, hogy a már munkába állt Z-generáció tagjai az első munkahelyük kiválasztásánál egyértelműen preferálják azokat a cégeket, amelyek a zöld- és társadalmi értékekre érzékenyek és aktívan tesznek a klímacélok eléréséért.
Így a késlekedés vagy lassú reagálás idővel árbevétel vesztést és profit csökkenést jelenthet. Az ESG törvény pedig évről évre csak egyre több céget érint majd közvetlenül, így a direkt és indirekt hatása turbulens lesz a vállalatok között
– zárta gondolatait Ferenczi Gergely
