December 12-én elfogadta a kormány a november 14-én benyújtott, a vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek célja az Európai Uniós fenntarthatósági iránymutatásoknak való megfelelés mellett a gazdaság környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése. A törvény a fenntarthatóság stratégiai döntéshozatalban való megjelenését is támogathatja, mivel az érintett vállalatoknak kötelező lesz a kockázatértékelést is magába foglaló fenntarthatósági célú átvilágítást végezni, amelynek saját működése mellett a közvetett szállítók kockázataira is ki kell terjednie.
A fenntarthatóság mára meghaladta a piaci versenyelőny lehetőségét és a siker kritikus tényezőjévé vált. A vállalatok számára elengedhetetlen a saját és beszállítói láncuk hatásainak ismerete és azok hiteles, megbízható módon való bemutatása. A fenntarthatóság stratégiai szerepe egyre több hazai vállalatnál is megkérdőjelezhetetlen
– hívta fel a figyelmet Szücs Réka, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.
A törvény 2024. január elsején már életbe is lép, és fokozatosan terjeszti ki a jogszabályban meghatározott kötelezettségeket.
Első körben azokra a nagyvállalatokra vonatkozik majd, amelyek mérlegfőösszege meghaladja a 10 milliárd forintot, éves nettó árbevétele pedig a 20 milliárd forintot, vagy foglalkoztatottjainak száma eléri az 500 főt. Később azonban a kisebb létszámú, de továbbra is nagyvállalkozásnak minősülő vállalatokra, végül pedig a kis- és középvállalkozásokra is kiterjed majd.
Szücs Réka kiemelte, hogy az egyre robosztusabb szabályozói környezet segíti a konzisztens módszertanok kialakulását és a vállalatok ESG teljesítményének összehasonlítását. A törvény szerint az érintett cégeknek kötelező lesz a kettős lényegesség elvének megfelelő fenntarthatósági célú átvilágítást végezniük, amelynek a közvetett szállítók kockázataira is ki kell terjednie, valamint tartalmaznia kell a kockázatkezelési valamint belső felelősségvállalási rendszer kialakítását is.
A fenntarthatósági célú átvilágítások eredményéről a vállalkozásoknak ESG beszámolót is kötelező lesz készíteniük, amit az üzleti év végét követő hat hónapon belül kell publikálniuk, és ingyenesen hozzáférhetővé tenniük honlapjukon. Emellett a tervezet szerint a beszámolókat ESG tanúsító szervezetek tanúsító auditok során vizsgálják. A vállalkozások a beszámolókat az ESG menedzsment platform elektronikus felületén digitális formában tudják elkészíteni és közzétenni.
Az azonos alkalmazási idejű fenntarthatósági kötelezettségek számának növekedése hirtelen tehernövekedést jelenthet a vállalkozások számára, ezek megfelelő kezelése hosszútávú előnyt, míg elhanyagolásuk bizonyos kockázatot és akár visszafordíthatatlan hátrányt is jelenthet
– foglalta össze Szücs Réka.
