A megfelelő adatok elérhetősége és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az épületek, az energiaelosztási rendszerek, valamint az iparvállalatok dekarbonizációs céljainak eléréséhez, azonban a cégek csaknem felének nem állnak rendelkezésére ezek az információk. A Siemens 13 ország és hét iparág összesen 650 felsővezetőjével készített kutatása azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve hogyan térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.
A válaszadók közel kétharmada (65 százalék) nagy lehetőségként tekint a digitalizációra vállalata termelékenységének, így versenyképességének növeléséhez. A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése és az erőforrás-hatékonyság területén is nagy potenciált lát benne. Ezzel szemben a válaszadók 45 százaléka nem látja ezt a potenciált, nem ismeri teljes mértékben a digitális megoldásokban rejlő, fenntarthatósági lehetőségeket; ezen a téren még információhiány áll fenn.
A dekarbonizációs út elején a cégek többsége
Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy csupán a cégek 54 százaléka számít haladónak vagy fejlettnek az adatvezérelt működés terén, és 42 százalékuk még csupán a korai fejlesztés szakaszában jár. A digitális üzleti platformok előnyeit ugyanakkor már jó néhány vállalat látja. A résztvevők
- a skálázhatóságot,
- az idő- és költséghatékonyságot,
- a gyorsabb implementációt,
- a megbízhatóságot
- és az interoperabilitást
jelölték meg a legfontosabb lehetőségek között. Ugyanakkor a visszatartó tényezők között a válaszadók harmada említette az integráció komplexitását és költségeit, valamint a szakképzett munkaerő hiányát.
Az adathiány az egyik legfőbb akadály
A válaszadók jelentős része állította, hogy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik a szükséges adatokkal a dekarbonizáció és az erőforrás-hatékonyság szempontjából kulcsfontosságú területeken. 44 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem voltak megfelelő adatai a vállalat széndioxid-kibocsátására vonatkozóan, 46 százalékuknál hiányoztak az üzemek és gépek teljesítményére vonatkozó mutatók, a megkérdezettek 30 százaléka pedig nem rendelkezett adatokkal az energiafogyasztásáról. Ezek a hiányosságok kritikus akadályt jelentenek a fenntarthatóbb működésre való átállásban.
Azonban még ha rendelkezésre is állnak ezek az adatok, a válaszadók sokszor szembesülnek nehézségekkel szembesülnek azok hatékony integrálása, kezelése és elemzése során. Ennek feloldása mellett általános igény az adatok mennyiségének növelése, minőségének javítása és elérhetőségének fokozása annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. A fenntarthatóbb működéshez pedig a válaszadók az energiafogyasztási, valamint az ügyfeleikre, felhasználóikra vonatkozó adatokat tartották a legfontosabbnak, sőt, a leginkább elérhetőnek is.
Kulcs lehet a mesterséges intelligencia
Az adatbázisok gyors elemzésére, valamint a vállalatok működésének, rendszereinek akár automatikus és folyamatos optimalizálására képes, intelligens megoldásoké lesz tehát a jövő – állapítja meg a jelentés. Ezen technológiák közül a válaszadók arra számítanak, hogy a következő három évben a mesterséges intelligencia lesz a leginkább pozitív hatással a dekarbonizációra és az erőforrás-hatékonyság javítására a már most is rendelkezésre álló technológiák közül. Ezen kívül többen említették a távolról is elérhető szenzorokat és felügyeleti rendszereket, a digitális iker technológiát, valamint az intelligens készülékeket is, amelyekkel fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tennék a működésüket.
