A Európai Uniós országok közül 15 országban tíz százalékot meghaladó volt az árnövekedés 2022 harmadik negyedévében. A legnagyobb mért��kű áremelkedést Észtországban (24,2 százalék), Magyarországon (21,0 százalék) és Litvániában (19,3 százalék) mérték.
A tagállamok közül egyedül Dániában volt tapasztalható némi csökkenés (-2,4 százalék). Mindez a piac markáns változását mutatja a kontinensen. Az Eurostat lakásárindexe alapján az Unió országaiban és az eurózónában egyaránt nagyon hasonló mintázatot mutatott az elmúlt évtizedekben.
A lakásár 2011-től 2014-ig relatív stabil volt, majd az árszint 2015-től folyamatosan növekedett a mai értékre.
Az elmúlt negyedév lassuló tendenciája azonban mindenhol érzékelhető. Az Allianz előrejelzése szerint a jelzáloghitelezés drágulása (a jelenlegi lakásárak mellett) és a háztartások elkölthető jövedelmét jelentős mértékben felemésztő infláció következtében a lakásvásárlások drasztikus visszaesésével számolhatunk 2023-ban, ami az árak csökkenéséhez is vezethet.
A magyar lakáspiacon 2022 negyedik negyedéve egyértelműen lassulást hozott, sok helyen csökkenést is tapasztalt az Otthon Centrum
– mutatta be a legrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Hozzátette, hogy országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal mérséklődtek a tavalyi év harmadik negyedévéhez képest.
Az elmúlt években a fővárosi lakásárakat a környező országok fővárosainak áraival összevetve kiderült, hogy a Budapesthez viszonyítva Bécs majdnem két és félszer, Berlin kis híján háromszor drágább, Münchenről nem is beszélve, ahol az átlagos négyzetméterár közel négyszerese a budapestinek.
A régió fővárosaival összehasonlítva Pozsony harmadával drágább, Prága 60 százalékkal, míg a varsói árszint közel azonos volt a budapestivel.
Az elmúlt három év azonban jelentős változást hozott a piacon a környező országokban is. A numbeo.com, 2023 január végi adatainak tükrében Bécsben 21 százalékkal, Prágában majdnem 80 százalékkal, Varsóban 60 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Pozsonyban ugyanez 45 százalék, míg a vizsgált városok közül Berlinben volt a növekedés a legalacsonyabb, mindössze 10 százalék három év távlatában.
A koronavírus-járvány utáni fellendülés legerőteljesebben a csehországi árszintet emelte fel, ahol 2020 és 2022 között csaknem 60 százalékkal nőttek az árak, de itt is érzékelhető volt a növekedés visszaesése 2022-ben.
A lengyel piacon részben a kiemelkedő 2021-es évnek tudható be, hogy jelentős, az adásvételek számában nagyjából 50 százalékos volt a visszaesés, ami egyelőre a nagyvárosok árszintjét tavaly még nem érintette.
A környező országok nagyvárosai közül a numbeo.com adatai alapján Budapesthez képest München a legdrágább, ahol a városközpontban a 12 ezer eurót is meghaladja a négyzetméterár, míg a külső kerületekben a 10 ezer eurót is eléri.
Berlinben, Bécsben és Prágában is több mint kétszerese a budapestinek az átlagos négyzetméterár. Berlinben 8100, Bécsben 8000 euró az átlag, Prága kicsivel olcsóbb, az átlagos négyzetméterár a belső városrészekben 7600 euró. A külső kerületekben ennél nagyságrendileg, akár 2000 euróval is kedvezőbb az árszint. Pozsony nagyjából a budapesti átlagár másfélszerese – a belvárosban 4700, a periférián 3400 euró az átlagos négyzetméterár –, Varsó pedig alig előzi meg a magyar főváros lakásárszintjét.
Ezzel szemben Budapesten a használt téglalakások négyzetméterára januárban átlagosan 2532 euró volt, a paneleké 1982 euro, a használt házaké pedig a 2076 eurót is elérte. Ezek az értékek a negyedik negyedévhez képest magasabbak, a házak esetében 10 százalékkal, a panellakások esetében 5 százalékkal, a téglalakásoknál pedig 4 százalékkal
– foglalta össze Soóki-Tóth Gábor.
