Pulykakakas-vásárlás helyett lakásépítésbe fogtak a debreceniek

Pulykakakas-vásárlás helyett lakásépítésbe fogtak a debreceniek

A megyei jogú városok többségében alábbhagyott a lakásépítési kedve, egyedül a hajdúsági vármegyeszékhelyben pezsdült fel a piac.

A 2023-es év első negyedévnek összesített adatai alapján a megyei jogú városokban összesen 254 projektben 6000 lakás ép��l, a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 947 ezer forint, míg az idén elindított új projektek száma 39. Ezek a számok visszaesésről árulkodnak a felmérést készítő Otthon Centrum adatai alapján. A cég elemzési vezetője, Soóki-Tóth Gábor elmondta, hogy jelenleg 8,6 százalékkal kevesebb projektben 8,9 százalékkal kevesebb lakás épül a megyei jogú városokban, mint a 2022-es év ugyanezen időszakában.

Azonban a csökkenés nem mindegyik vármegyeszékhelyre érvényes, a listavezető Debrecenben ugyanis három éve nem volt folyamatban olyan sok projekt, mint most (49 darab). A hajdúsági várost Szeged (32) és Pécs (23) követi, majd Székesfehérvár, Kecskemét, Nyíregyháza és Győr következik. Vagyis a 100 ezer főnél népesebb megyei jogú városokban indult el a legtöbb projekt, míg a kisebb településeken elenyésző számú beruházás található. A listát Hódmezővásárhely zárja, ahol mindössze egy négylakásos társasház kivitelezése van folyamatban, míg a legkisebb megyei jogú városokban – Baján, Esztergomban, Dunaújvárosban és Salgótarjánban – nincs jelenleg futó társasházi lakásberuházás.

A lakások számában Szeged vezet (956), míg Debrecen a második, 783 lakással. A harmadik egy többszáz lakásos beruházás révén Nyíregyháza (650).

Az új építésű lakások kínálati négyzetméterára 947 ezer forint, ami 25 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti árszintnél. A fejlesztők még sosem kínálták ilyen magas áron az új építésű lakásokat a megyei jogú városokban. Az áremelkedés üteme főként a tavalyi év első felében volt rekordmagas, az előző negyedévhez képest mért 5,2 százalékos áremelkedés azonban már a növekedés ütemének lassulását jelzi – árnyalta az adatokat Soóki-Tóth Gábor.

A legdrágább város ezúttal is Sopron, négyzetméterenként 1,1 millió forinttal, amelyet Debrecen 1,09, Szeged 1,04 millió forinttal követ. A további sorrend: Győr 987 ezer, Veszprém 980 ezer, Pécs 974 ezer, Érd 961 ezer forintos négyzetméterenkénti árral.

Olcsóbb új lakás Hódmezővásárhelyen érhető el, ott 485 ezer forint az átlagos négyzetméterár, de a szűkös kínálat miatt nagyobb eséllyel található ingatlan a második legolcsóbb Békéscsabán, ahol négyzetméterenként 606 ezer forintot kérnek egy újépítésű ingatlanért.

A legtöbb városban 700-850 ezer forintos átlagértéken kínálják az új építésű lakások négyzetméterét.

Habár éves szinten minden városban jelentősen emelkedett az újépítésű lakások ára, azonban az előző negyedévhez képest pont a legdrágább városokban (Győrben, Érden, Veszprémben és Sopronban) nem emeltek árat a fejlesztők.

Szintén érdekes adalék, hogy az idén elindított 39 beruházás 489 lakása közül 30 projekt 342 lakásának az értékesítése kezdődött meg, a többi jelenleg tervként szerepel, illetve a tervdokumentáció engedélyezési eljárása folyik. Ezek a számok nagymértékben nem különböznek az egy évvel korábbiaktól, azonban jelentősen koncentrálódott az új projektek helyszíne. A városok kevesebb mint felében indult új beruházás, közülük Debrecen messze kiemelkedik kilenc új projektjével.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.