Az elmúlt hónapokban (október és február között) az Otthon Centrum teljes hálózati forgalmának 3,9 százalékát az állandó debreceni lakcímmel rendelkező vásárlók tették ki, derült ki az ingatlanközvetítő tranzakciós adatainak összegzése után. A második legnagyobb magyar várost négy budapesti kerület követi: a XIV. (3,3 százalék), a XI. (2,8 százalék), a XIII. (2,7 százalék), és végül a XII. (2,1 százalék), míg a vidéki városok közül a top háromba Debrecen mellett még Cegléd és Székesfehérvár került be (szintén 2,1 százalék).
Az életkor szerinti megoszlás alapján továbbra is a középkorúak a legaktívabbak a piacon, a cég hálózatán keresztül a legtöbb tranzakciót a 40-49 év közötti korosztály kötötte 26,5 százalékkal, őket minimális különbséggel a 30-39 év közötti generáció követi 24,7 százalékkal. A 60 év felett ingatlant vásárlók aránya azonban már számottevően alacsonyabb, 14,5 százalék, míg a 70 év felettieké egészen csekély, mindössze 3,6 százalék.
Az Otthon Centrum elemzési vezetője, Soóki-Tóth Gábor kifejtette, hogy a vevőprofil megalkotása során azt vizsgálták, hogy ki, hol, mit és mennyiért vesz leginkább. Meglepő trend rajzolódott ki az adatok összesítésekor: habár a vásárlók között a 70 év feletti nyugdíjasok vannak a legkevesebben, mégis ők azok, akik a legtöbbet költik egy ingatlanra.
Míg az országos átlagérték 39 millió forint, addig a 70 év felettiek átlagosan 57 millió forintért vásárolnak.
A 40-49 éves generáció 42,3 millió forintért vett ingatlant, ez 8 százalékkal haladja meg az átlagot. A többi korosztály a középérték alatt költ, és leginkább a fiatal felnőttek lógnak ki a sorból. Az ingatlanpiacra először belépő generáció átlagosan 30,5 millió forintot fordít ingatlanvásárlásra, ami 22 százalékkal elmarad az országos átlagtól.
Az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett a hitelből vásárlók aránya, de az állami támogatásokat is jóval kevesebben veszik igénybe. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a készpénzes vevők hányada, országos átlagban már a 76,1 százalékot is eléri
– mutatta be a trendeket a szakember. Hozzátette, hogy a hitelt is igénylők aránya 13,3 százalék, míg az állami támogatásokat hitellel vagy anélkül igénylők aránya 10,5 százalék.
Csakhogy ezek az átlagolt arányok korosztályonként már jelentősen eltérnek; az olló leginkább a fiatal és az idős generáció között nyílik ki. A 30 év alattiak mindössze 54,6 százaléka vásárol csak készpénzzel, míg 20,5 százalék vesz igénybe hitelt, negyedük pedig állami támogatást. Nem meglepő, hogy a 30-39 éves korosztály tagjai között a legmagasabb a hitelből vásárlók aránya, 22,2 százalékkal. Hatvan év felett azonban már 98 százalékban a készpénz dominál, 70 év felett pedig kizárólag ez jöhet szóba.
Az egyes korosztályok közötti különbség a vásárolt ingatlantípus esetében is megmutatkozik. 30 év alatt a legmagasabb a családi házat vagy panellakást választók aránya, míg a téglalakások kevésbé népszerűek ebben az életkorban. Ennek oka, hogy a családalapítással összefüggő vásárlás során a kertes ház a legideálisabb, aki viszont ezt nem engedheti meg, az átmeneti megoldásként az olcsó és likvid panelt választja.
Az életkor előrehaladtával emelkedik a lakások iránti kereslet, a 70 évesnél idősebb generáció 60 százalékban a használt téglalakás mellett dönt. További érdekesség, hogy az új építésű lakást vásárlók aránya a 60-69 év közötti korosztálynál a legmagasabb (8,6 százalék), és ugyancsak ők választják legkevésbé a panelt (13,6 százalék).
A legutóbbi felméréséhez képest változás, hogy a nemek között tapasztalt egyenlő arányú vásárlás 53,4 százalékkal eltolódott férfiak felé.
A külföldiek továbbra sem dominálják a hazai ingatlanpiacot, a vásárlók 97,6 százaléka magyarországi lakcímmel rendelkezik. A külföldiek közül a legtöbben német állampolgárok. A háború és a menekülthullám dacára ukrajnai lakcímmel mindössze egy ügyfél vásárolt ingatlant az Otthon Centrumon keresztül az elmúlt fél évben.
