Nem kapkodnak az ingatlanokért a külföldi vevők, pedig pénzük lenne rá

Nem kapkodnak az ingatlanokért a külföldi vevők, pedig pénzük lenne rá

Kevés külföldi állampolgár döntött a magyarországi ingatlanvásárlás mellett 2022-ben. A vevők csupán három százaléka volt nem magyar, ők viszont mélyebben hajlandóak voltak a zsebükbe nyúlni.

A magyarországi ingatlaneladások döntő többségében magyar állampolgárok állnak a vevői oldalon, a külföldiek körében még nem annyira népszerű a magyar ingatlapiac.

Döntően továbbra is magyarok vásárolnak nálunk az Otthon Centrum kimutatásai szerint. A tavalyi adatok összesítése után az derült ki, hogy a vevőink 97,3 százaléka honfitársunk – ismertette a 2022-es év állampolgárság szerinti értékesítési adatait Soóki-Tóth Gábor.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy a hálózat ügyfelei között megjelenő külföldi vevők harmada német állampolgár, arányuk eléri a 35 százalékot. Némi meglepetésre a második legaktívabbak ugyanolyan százalékban a franciák és a románok (12,5 százalékkal), míg a szlovák vevők valamivel kevesebben voltak (10 százalék), őket a kínaiak és az oroszok követték. Ezen kívül Európa számos országából érkeztek vásárlók, sőt a kontinensen kívüli országok állampolgárai is megjelentek a piacon: akadt amerikai vagy iráni vevő is. Ugyanakkor a szomszédunkban dúló háború elhúzódása ellenére sem jellemző az ukrán vásárlók nagyobb számú megjelenése a hazai ingatlanpiacon.

Életkor szerint az összes korosztályt lefedték a külföldiek: a legtöbben a 40-49 éves generációt képviselték, arányuk 29 százalék, amelyet az 50-59 éves korosztály követ 22,6 százalékkal. A 30 év alattiak aránya 19,4 százalék, a 30-39 éveseké 16,1 százalék, míg a legritkábban a 60 évesnél idősebb korosztály tagjai vásároltak nálunk, arányuk 12,9 százalék.

Az ingatlantípusok között a külföldiek kedvence a használt társasházi lakás:

a vevők 50 százaléka döntött emellett az ingatlantípus mellett, míg 27,8 százalék vásárolt használt házat, 13,9 százalék új építésű ingatlant, és csupán 8,3 százalék választott panelt.

A magyarok vásárlási szokásaival összevetve kijelenthető, a külföldiek inkább az új és használt lakásokat favorizálják, és kevesebben gondolkoznak családi házban vagy panelben.

A nem magyar állampolgárok döntően többsége a fővárosban vásárolt magának ingatlant, 62,5 százalékuk döntött a Budapest mellett. Kiemelkedően teljesített a XIII. kerület, ahol az összes vásárlás 29 százaléka történt. A fővároson túl eseti vásárlások voltak, de a délnyugati határvidéken és Balaton-parton mindig akadnak külföldi vevők. Az utóbbi hónapokban például Bolhón, Murakeresztúron, míg a Balaton körül Cserszegtomajon és Zamárdiban vásároltak.

A bérlés szinte csak Budapesten kerül szóba: a bérlemények több mint 90 százaléka a fővároshoz köthető, a VII. kerület a legnépszerűbb.

Ugyancsak érdekes adat, hogy a külföldiek által vásárolt ingatlanok középértéke 49 millió forint, szemben a magyarok által vásárolt lakások átlagával, ami csak 39 millió forint.

Ez azzal magyarázható, hogy arányaiban többen vásárolnak Budapesten és ingatlantípus szerint inkább a drágább változatot preferálják, illetve kerülik a belépő kategóriát jelentő panelt – árnyalta az adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az ingatlanszakértől a nemek megoszlásával kapcsolatban elmondta, hogy a külföldi vevők között továbbra is jóval nagyobb arányban (72,2 százalék) vannak a férfiak, ráadásul abban sincs változás, hogy kizárólag készpénzzel fizetnek. 

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.