A globális tőkepiaci bizonytalanság a BÉT-en is ��reztette a hatását az év tizenegyedik hónapjában – a BUX index októberhez viszonyítva 5 százalékkal csökkent, és 51 465 ponton fejezte be a hónapot. A mérséklődő tendencia a forgalomban is visszaköszönt, a részvénypiac teljes forgalma 333,9 milliárd forint volt, amely napi 15,9 milliárd forintot jelent.

Októberben újra rekordot döntött a Budapesti Értéktőzsde első számú részvényindexe, a BUX index – az 54 98 pontos záróérték az előző hónaphoz viszonyítva 2,5 százalékos növekedést jelent. A részvénypiac összesített forgalma 470 milliárd forintot tett ki, melyből fix kötés 263 milliárd forint, így a forgalom napi bontásban 22 milliárd forintnak felel meg. A blue chipek és a brókercégek forgalmi rangsorának első helyein mindkét esetben az OTP Bank zárt az élen.

Újra megrendezte a Budapesti Értéktőzsde nagyszabású vállalati csúcstalálkozóját, a BÉT50 konferenciát. A hazai gazdasági élet meghatározó szereplőit felvonultató rendezvény nyitó előadását Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde elnöke tartotta.

A hét elején listázta a Hungarian Vizsla Inu nevű magyar digitális pénzt az XT.COM. A kínai XT a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje, napi forgalma több mint 200 milliárd forint. A vizsla így újabb milliónyi potenciális vásárló számára vált elérhetővé, kibocsátói az árfolyam komoly növekedésre számítanak.

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezett 2021 augusztusában a Budapesti Értéktőzsde: a BUX index fennállása óta először érte el az 50 000 pontot. A BÉT fő tőzsdeindexe augusztus 6-án zárt első alkalommal az 50 ezres határ felett, végül pedig 51 970 ponton zárta a hónapot. A részvénypiac forgalma júliushoz képest 45,6 százalékot növekedve 221,7 milliárd forintot ért el, amely napi 10,6 milliárd forintnak felel meg.

Magyar kriptovalutát még sosem jegyeztek akkora tőzsdén, mint amire augusztus 23-án felkerül a Hungarian Vizsla Inu. A digitális pénzzel való kereskedés lehetősége hamarosan 2 millió új felhasználó számára nyílik meg a Hotbit nevű nemzetközi kriptotőzsdén. A hirtelen jött hatalmas érdeklődés máris meglátszik az árfolyamon: néhány nap alatt 400 százalékkal emelkedett a HVI.

Ugyan a járványügyi statisztikák globális romlása a világ legtöbb tőzsdéjén visszaesést hozott júliusban, a BUX index alakulásán ez nem mutatkozott meg: a Budapesti Értéktőzsde elsőszámú tőzsdeindexe tovább emelkedve, június után ismét csúcsot döntve 48 611 ponton zárta a hónapot.

Júniusban is jelentős eredményeket ért el a Budapesti Értéktőzsde: a BUX immár ötödik hónapja dönt csúcsot, a hónap végére 47 238 ponton zárt. A járványhelyzet folyamatos csillapodása és a globális gazdasági színtér visszarendeződése mind a hazai, mind a nemzetközi tőzsdei hangulatnak kedvez.

Ünnepélyes kereskedésindító csengetés jelezte csütörtökön a Budapesti Értéktőzsdén, hogy új korszak vette kezdetét az árupiaci szekcióban. A BÉT és az árupiacon jelenleg egyedüli szereplőként tagsággal rendelkező Equilor vezérigazgatója a csengő megszólaltatásával fejezték ki, hogy elkötelezettek az árupiaci kereskedés felpörgetése mellett, és céljuk a hazai tőzsdét ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé tenni.

A több mint negyven éves múltra visszatekintő globális befektetési szolgáltató, az Interactive Brokers a Budapesti Értéktőzsde legújabb tőzsdetagja. Az értékpapírcég emellett azon régiós törekvésének is hangot adott, miszerint budapesti irodájukat kívánja a közép-európai működése központjává emelni.

A Budapesti Értéktőzsde fő indexe, a BUX más európai tőzsdeindexekhez hasonlóan nemcsak a járvány alatti veszteségét dolgozta le, de mind napi záróértékét, mind napközbeni legmagasabb értékét tekintve új örök��s csúcsot ért el május folyamán. Ehhez legnagyobb mértékben az OTP járult hozza, de a Mol emelkedése is nagy szerepet játszott a csúcsdöntésben.

elfogadta a 2020. évi pénzügyi jelentést, amely alapján 2020-ban 118 millió forintos adózott eredményt ért el a BÉT. Az eredményt teljes egészében a piacfejlesztési tevékenységébe kívánja visszaforgatni a társaság.

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát egyre több vállalkozás és pénzügyi befektető ismeri fel. Ennek hatására a fejlett országok piacain egyre élénkebb a kereslet mutatkozik a fenntartható beruházások finanszírozását szolgáló zöld kötvények iránt. A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők.

Megtörtént az első ipari termelő vállalat zöldkötvény-kibocsátása Magyarországon. Ez hazánk vezető higiéniai papírtermék-gyártója, a Vajda Papír Kft. nevéhet köthető. A vállalat az értékpapírt 9,9 milliárd forint értékben bocsátotta ki a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában. A kötvény az aukciót követő 90 napon belül bevezetésre kerül a vállalati kötvények kereskedésére kialakított kötvényplatformjára, a BÉT Xbondra.

Április első felében több hónapos emelkedés után megjött a korrekció: csökkentek az árak a BÉT-en, a BUX összesen 1 938 ponttal került lejjebb, azonban a hónap végére jórészt ledolgozta a veszteséget. A részvénypiac forgalmán belül ezúttal az OTP részesedése 50 százalék alatt maradt. Az összforgalom 193 milliárd forint volt, ami napi 9,6 milliárd forintot jelent.