Febuár 20-án tokenégetést rendez az egyik legnépszerűbb magyar kriptovaluta, a Hungarian Vizsla Inu (HVI). A gyorsan növekvő digitális fizetőeszköz csapata a holderek, vagyis a meglévő vizsla pénz tulajdonosok kérésére cselekszik így.
A holderek jó nagy százaléka szerette volna az égetést. Mi alapvetően nem ennek a pártján voltunk, de mivel közösségi token vagyunk, ezért ha nem hallgatnánk meg a holdereinket, akkor nem lennénk azok, akik
– nyilatkozta Kádár Dániel, a HVI csapatának tagja.
A tokenégetés a jelenlegi tulajdonosok érdekében történik, azért, hogy a pénzük megőrizze az értékét. Hiszen bárminek is csökkentjük a kínálatát, annál jobban nő az ára. Ha kevesebb érme vásárolható meg, akkor elméletben annak piaci értéke emelkedik a szűkösebb kínálat miatt. Tulajdonképpen ez az oka annak is, hogy a legtöbb kriptodevizának véges az akár már forgalomban lévő, akár pedig a jövben forgalomba kerülő mennyisége, amire jó példa a Bitcoin mennyiségi korlátja is.
A kripto-világban viszonylag elterjedt a pénzégetés: a nagy nemzetközi szereplők is gyakran élnek ezzel az eszközzel. Itthon azonban még nem igazán volt rá példa.
Előszeretettel alkalmazzák a nagyok, például az Ethereum vagy éppen a Binance. Magyar piacon eddig nem nagyon tudjuk, hogy az ilyenfajta tokenégetés bárhol szerepet játszott volna. Tokenómia miatt már történt hasonló, de az nem egészen erről szólt – avatott be a részletekbe Kádár Dániel.
A tokenégetéshez valójában nem kell gyufa és benzin. Az égetés azt jelenti, hogy a kriptopénzt egy olyan wallet címre küldik, amit dedikáltan arra használnak, hogy végleg kivonjanak a forgalomból tokeneket. Mivel ehhez a wallethez senki nem fér hozzá, kvázi ezt "fekete lyuknak" is szokták nevezni.
A HVI február 20-i tokenégetésén annyiszor 1000 milliárd tokent semmisítenek majd meg, ahány közösségi médiás megosztást érnek el a hírrel. Így tehát aki még azelőtt vásárol belőle és terjeszti a tokenégetés hírét, valószínűleg nagyban tudja növelni a befektetésének értékét.
