Rovatok

Abstract

Kevés külföldi vesz ingatlant hazánkban, ők a fővárost és az üdülőövezeteket keresik. A legaktívabb vásárlók a németek, a szlovákok és a románok.

Az albérletek iránti kereslet a felvételi ponthatárok kihirdetését követően 12 százalékkal emelkedett a fővárosban, és 19 százalékkal nőtt a legnagyobb egyetemvárosokat is felsorakoztató vármegyeszékhelyeken.

A cseh főváros ingatlanárai megelőzték a bécsi árszintet, erre korábban még nem volt példa.Megelőzte a prágai árszint a bécsit, amire korábban nem volt példa. A budapesti albérleti díjak a régiós középmezőnyben helyezkednek el.

Tavaly jelentősen visszaestek a lakosság lakásfelújítási tervei, a pofonból még nem teljesen tért magához az iparág.

A nyaralók ára nem csökkent a Balatonon. A frekventált üdülőhelyeken továbbra is tartják az árakat az eladók, azonban akadnak olyan területek a magyar tenger környékén, ahol sikeresen lehet alkudozni.

Megérkezett a magyar jogrendszerbe az építményi jog fogalma. Egyes esetekben ammár önálló helyrajzi szám nélkül is épülhetnek ingatlanok.

Az átlagos lakbérek emelkedése mellett az eladó lakások árát inkább stagnálás jellemzi. Budapesten az eladásra szánt garzonlakások átlagára 34 millió forint, a legnagyobb egyetemvárosokban pedig 16-33 millió forintért árulják őket.

Szinte teljesen lefékezett a használt lakások árának emelkedése a fővárosban. Az érdeklődés is visszaesett a használt házak, és az exkluzív, drága lakások iránt egyaránt.

A második félévben nagy mozgások várhatók az ingatlanpiacon, mivel a nagyvárosi csok év végi kivezetésével együtt számos egyéb kedvezmény is megszűnhet.

Az árak jelentősen emelkedtek, a vevői aktivitás pedig nagyon visszaesett a nyaralók piacán. A Balaton és a Velencei-tó térsége is nagyot drágult.

Az albérletkínálat fokozatosan növekszik, ami a nyári szezon előszeleként értékelhető. Júniusban a fővárosban 230 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

A várakozások szerint 2024-ben változni fog az állami lakástámogatási rendszer, ami a lakáspiaci folyamatokra is hatással lesz. A csokos támogatások és a babaváró hitel átalakítása miatt a jogosultak egy része még idén extra keresletet hozhat a hazai lakáspiacra.

Jó hírt kaptak a rövid távú lakáskiadással foglalkozó, azaz lakáshoteleket működtető vállalkozások. Az áramárplafon bevezetése miatt megszabadulnak egy bizonytalansági tényezőtől, és tervezhetőbbé válik a működésük.

A fiatal családosok csaknem fele kertes házban gondolkodik, a legtöbb pénzt pedig a negyvenes éveikben járók fizetik egy ingatlanért. A hetven fölöttiek körében pedig a panellakás a legnépszerűbb.

Átrajzolták a korábbi évtizedek költözési térképét a legfrissebb népszámlálási adatok. A nagyvárosok lakosságának csökkenésével párhuzamosan az agglomerációs településeké jellemzően nőtt alig több mint egy évtized alatt.

Továbbra is kötelező kellék lesz az energetikai tanúsítvány az ingatlanok adásvételénél, de a szerződésekbe nem lesz kötelező beleírni a számát és a tartalmát. Azonban mégis érdemes odafigyelni rá.

Az ingatlanpiacon dolgozóknak a mindennapi teendők mellett nagy mennyiségű adminisztrációs feladatokkal is meg kell birkózniuk. Nem véletlen, hogy van már olyan magyarországi ingatlanos hálózat, ahol mesterséges intelligencia generálja a hirdetési szövegeket.

A egyre erősödő kínálati piacon a vevők kezdenek helyzetbe kerülni, emiatt az eladók már egyre nagyobb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékesítésekor.