Az év harmadik negyedévét összesítő adatsor szerint az új építésű vidéki lakások kínálati négyzetméterára átlagosan 995 ezer forint volt, ami 2,1 százalékkal magasabb az előző negyedéves értéknél – derült ki az Otthon Centrum legfrissebb felmérésének eredményeiből. Éves összevetésben ez 15 százalékos áremelkedést jelent.
Ilyen kismértékű emelkedést, utoljára a koronavírus-világjárvány második hulláma alatt tapasztaltunk az új építésű vidéki ingatlanok esetében. Az is kiderült, hogy a fejlesztők számos esetben árat csökkentettek, és csak az elindított új projektek magasabb kezdő árának tudható be a harmadik negyedév minimális áremelkedése – ismertette az adatok kapcsán Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum szakértője.
A vidéki városok közül továbbra is Sopronban a legdrágább egy új építésű lakás négyzetmétere, ám az 1,26 millió forintos átlagár az előző negyedévi értékhez képest alacsonyabb. Debrecen továbbra is őrzi második helyét 1,15 millió forintos négyzetméterenkénti kínálati átlagárral, míg Szeged 1,07 millió forinttal a harmadik legdrágább megyei jogú város. Azonban a harmadik negyedévre csökkent a milliós négyzetméterárat meghaladó vidéki városok köre, mivel a tavalyt év végén még Győrben, Egerben és Veszprémben is egymilliót meghaladó négyzetméteráron kínálták az új építésű lakások négyzetméterét, azonban mostanra mér mindhárom városban mérséklődtek az árak.
Soóki-Tóth Gábor az országos adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a kínálati négyzetméterár már minden városban meghaladta a 600 ezer forintot. Továbbra is Békéscsabán a legolcsóbb az új építésű lakások négyzetmétere (605 ezer forint), míg Hódmezővásárhely a második legkedvezőbb árfekvésű város (700 ezer forint). A többi városban ennél magasabb átlagos négyzetméterár az irányadó (750-950 ezer forint között).
Az ingatlanközvetítő portál harmadik negyedéves felmérése alapján a 25 megyei jogú városban 269 projektben 6310 lakás épül, a kínált lakások átlagos négyzetméterára 995 ezer forint. Ezek az adatok összhangban vannak az előző negyedévben mértekkel, a projektek 2,2 százalékkal, az épülő lakások száma 1,5 százalékkal, a fajlagos árak pedig 2,1 százalékkal haladják meg a nyár elején mért szintet.
Az sem okozhat túl nagy meglepetést, hogy a belátható időn belül nagyipari központtá váló Debrecenben nagy lendületet kapott a lakásépítés, a legtöbb projekt itt indult el (48), a többiek jelentősen leszakadva – Szeged 34 projekttel és Pécs 26 projekttel – követik. Utánuk viszont csak százezer főnél népesebb városok találhatók, a sorrend Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár. Egyedül Miskolc lóg ki az említett listából a maga 5 projektjével.
A kisebb városokban még ennél is jelenleg alacsonyabb az ingatlanépítési projekt. A lista végét Hódmezővásárhely és Szekszárd zárja, ahol mindössze egy-egy projekt kivitelezése van folyamatban, miközben Esztergomban, Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sem zajlik.
Tovább bonyolítja a képet, hogy az épülő lakások számában Szeged ezer lakással megelőzte a 800 lakásos Debrecent, Nyíregyháza (egy több száz lakásos beruházás révén) a harmadik, 660 épülő lakással.
Az elemzésből az is kiderül, hogy a 2023 harmadik negyedévében elindított 25 projekt 400 lakása közül csak 20 beruházás 340 lakásának az értékesítését kezdték el a fejlesztők, a többi projekt tervként szerepel, illetve egyelőre csak az engedélyezési eljárást indították el. Az utolsó negyedévben a legtöbb, négy-négy új projektbe Szombathelyen és Debrecenben vágtak bele, míg lakásszámban szintén Debrecen az első.
