Az Ausztriában épült új lakások a legdrágábbak Európában. 2022-ben négyzetméterenként 4925 euró volt az átlagos fajlagos ár. Nyugati szomszédunkat követi Németország (4800 euró), Franciaország (4639 euró) és Norvégia (4204 euró) – derült ki a Deloitte legfrissebb elemzéséből. A kontinenst legtöbb országában továbbra emelkedtek az új lakások átlagárai, ugyanakkor az Egyesült Királyságban (-18,8 százalék), Dániában (-9,7 százalék) és Franciaországban (-0,2 százalék) csökkenés következett be.
A legdrágább európai uniós városnak továbbra is Párizs számít, ahol 14622 ezer eurót kérnek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért. A második helyezett München (11400 euró). A Budapesten mért 2862 euró (1,1 millió forint) átlagos négyzetméterártól Prágában (4942 euró) és Pozsonyban (3965 euró) is jelentősen magasabbak a lakásárak.
A korábbi években tapasztalt európai lakóingatlanpiaci áremelkedés a legtöbb országban és európai nagyvárosban 2022-ben is folytatódott. Az új lakások euróban számított árai 20 százalékot meghaladó mértékben Szarajevóban (+30,6 százalék), Zágrábban (+30,3 százalék), Vilniusban (+24,9 százalék) és Brüsszelben (+24,0 százalék) nőttek. Némileg eltérő kép rajzolódik ki, ha helyi valutában vizsgáljuk az árak változását. A Budapesten tapasztalt 21,2 százalékos drágulás tavaly Európában a harmadik legmagasabb volt. A következő 12 hónapban a legtöbb európai országban a lakásárak stabilizálódhatnak és néhány országban csökkenhetnek a lakásárak. A fenntarthatóság szempontjainak megfelelő és energiahatékony lakhatás mind jobban előtérbe kerül, és a jól tájékozott vásárlók elsősorban a kedvezőbb adottságú, hosszú távon értékálló lakásokat kereshetik
– fejtette ki Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője.
A régiós országokhoz viszonyítva az új építési engedélyek száma és az elkészült lakások számában elmarad Magyarország.
Az új építési engedélyek száma Magyarországon ezer lakosra vetítve 3,62, miközben Lengyelországban 5,3 volt 2022-ben. Az elkészült lakások száma Magyarországon ezer lakosra vetítve csupán 2,12 volt, ami a vizsgált európai országok közül a negyedik legalacsonyabb adat, miközben Lengyelországban 6,31 volt, mely Franciaország után a második legmagasabb érték.
Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Az elemzés alapján a saját lakás legkevésbé Szlovákiában fizethető meg, ott 14 évig kell dolgozni a saját lakásért, de a tavalyi első helyezett Csehországban sem sokkal jobb a helyzet, ahol valamivel több mint 13 év szükséges.
A tanulmány adatai szerint Magyarországon a tavalyi 9,6 évhez képest 2022-ben már hosszabb ideig, 10,2 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk.
Európában a saját lakáshoz való hozzájutás lehetőségének romlásához a hitelfelvételek során tapasztalt növekvő kamatok is hozzájárultak. Bár Európa legtöbb országában az új lakáshiteleknél a hitelkamatok ezzel együtt is csupán 2-3 százalék körülire nőttek, 2022-ben Magyarországon és Lengyelországban is rendkívüli mértékben, 9 százalék körüli szintre ugrott az új lakáshiteleknél jellemző kamat.
2022 harmadik negyedévében jelentős fordulatot láthattunk a magyar lakáspiacon és a lakások iránti kereslet jelentősen visszaesett. A vásárlók az igen magas, 9 százalék körüli hitelkamatok és emelkedő európai energiaárak és kedvezőtlen európai gazdasági folyamatok láttán elbizonytalanodtak. A trendfordulót követően a vásárlást tervezők egy jelentős része a tervezett vásárlással kivár és egy részük a bérleti piacon jelent meg
– emelte ki Kohári Gábor.
A tanulmány a lakásbérleti díjak alakulását is feltérképezte. 2022-ben a legtöbbet Dublinban kellett fizetni a bérelt ingatlanokért, 2022-ben négyzetméterenként átlagosan 32,8 eurót. Figyelemre méltó, hogy Dublinban egy év alatt több mint duplájára nőttek a bérleti díjak. A 9,6 eurós budapesti érték a vizsgált 76 európai nagyváros közül a 28. legalacsonyabb és a régiós országok fővárosaitól rendre elmarad. Budapesthez hasonló fajlagos bérleti díjakat a linzi, a portói és a maribori lakáspiacon láthatunk.
A saját lakáshoz való hozzájutás feltételeinek romlása a legtöbb európai országban és nagyvárosban a bérleti díjak növekedését és a bérlakáspiac bővülését eredményezte. Ezzel hasonlóan a múlt év második felétől Magyarországon is a bérlakáspiac bővülését és a bérleti díjak dinamikus növekedését tapasztaltuk. A bérlakások tekintetében a meglévő támogatási formák szélesítése és a megfizethető lakhatás biztosítása egyre fontosabb szempont lehet Magyarországon a következő időszakban
– zárta gondolatait Kohári Gábor.
