Rovatok

Abstract

A Balaton mellett a Velencei-tó és a Tisza-tó is jelentős üdülőövezet. A szakértő most elárulta, hol vesznek leginkább nyaralót a magyarok, és mennyit kell összegyűjteni rá.

Gyenge évet zárt 2025-ben a lakásépítési piac, amely most elmozdulhat a mélypontról az új fejlesztéseknek köszönhetően. Jelenleg közel 12 ezer új lakóingatlan kínálnak eladásra magyarországon, ami 23 százalékos bővülés tavalyhoz képest.

Tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort az Otthon Centrum szakértője szerint. Az ingatlanpiac erősen helyfüggő, így továbbra is nagy különbség várható az eltérő földrajzi körzetekben található lakóingatlanok között.

Kevesebbet költ és mást is keres a hazai ingatlanpiacon a fiatal korosztály. Az Otthon Centrum elemzése szerint 59,1 millió forintba került idén az átlagos ingatlanvásárlás. Az is kiderült, kik voltak a legaktívabb vásárlók.

A budapestieken kívül a legtöbben Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy vármegyéből keresnek eladó ingatlant a fővárosban. Az ország egyik feléből a másikba kevesen költöznek.

Egy új törvénytervezet már a korai fázisban lehetővé teheti a jelzálogbejegyzést az új lakásokra. 2026-tól kezdve a vevők már tervezőasztal mellől is vehetnek hitelre lakást. A változás kiszélesítheti az Otthon Start Programban elérhető, 3 százalékos hitelre jogosult vásárlók körét és élénkítheti az újlakás-fejlesztéseket is.

A téglalakások, a panellakások és a használt házak is drágultak Budapesten. A fővárosi ingatlanpiacot jellemző áramelkedés mögött több ok is húzódik.

Bár egyes balatoni települések ingatlanárai versenyre kelhetnek a budapestiekkel, a Balatonnál idén kisebb volt az áremelkedés mértéke, mint a fővárosban. A legtöbb hétvégi házat Siófokon hirdetik, a legdrágább pedig Tihany lett.

A nyár és a strandidő ugyan még messze van, de az ingatlanpiacán már most megindult a pezsgés a magyar tenger környékén. A Balatonnál továbbra is nyaralóként szeretne ingatlant vásárolni a vevők többsége.

Az építőipar a GDP termelésének 5 százalékát teszi ki az Európai Unióban, Magyarországon 6 százalék volt ugyanez az arány. A szektor számos kihívással néz szembe a GKI elemzése szerint, de reális esély mutatkozik arra, hogy növekvő pályára álljon.

Januárban felpörgött a hazai ingatlanpiac, a várakozásoknak megfelelően újra elindultak felfelé az árak. A drágulás országos jelenség, azonban számottevő régiós különbségek is megfigyelhetők.

A budapesti Belváros lakáspiaca rendre az érdeklődés középpontjába kerül. A szakértő szerint az Airbnb-szabályozás, a forintárfolyam és a támogatások miatt is

Lejáró állampapírok, változó hitelszabályok, új konstrukciók, bővülő SZÉP-kártyák. Többek között ezek mozgathatják 2025-ben a hazai lakáspiacot. Vásárlásnál drágulással, bérlésnél mérséklődéssel számolnak a szakértők.

Az ötvenes korosztály vásárlóereje a legnagyobb, de a nyugdíjasok is aktívak a magyarországi ingatlanpiacon. Az Otthon Centrum adatai szerint átlagosan 47,9 milliós forintot fizetünk egy ingatlanért, és a vevők több mint 28 százalékának hitelre is szüksége van.

Sokak számára kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a budapesti albérletpiacon: minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb volt idén az áremelkedés mértéke. A vidéki nagyvárosokban azonban nem ennyire rossz a helyzet.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

Csaknem ötödével esett vissza az újlakás-átadások száma az év első kilenc hónapjában, és a lakásépítési kedv is mérséklődött. Ugyanakkor az új lakások iránti kereslet a 2019-es és 2021-es két számjegyű bővülés után ismét jelentős, 26 százalékos növekedést mutat.

A 2024-es évben még egyszer sem volt annyi eladó ingatlan a piacon, mint szeptemberben, és a kereslet is folyamatosan növekszik. Ez utóbbit az sem vetette vissza, hogy az árak átlagosan 14 százalékot nőttek egy év alatt.