Nem hemzsegnek a külföldiek a magyar ingatlanpiacon

Nem hemzsegnek a külföldiek a magyar ingatlanpiacon

Kevés külföldi vesz ingatlant hazánkban, ők a fővárost és az üdülőövezeteket keresik. A legaktívabb vásárlók a németek, a szlovákok és a románok.

Kevés külföldi vásárol Magyarországon ingatlant, akik mégis, azok jellemzően Közép-Magyarországot, elsősorban Budapestet, illetve a tradicionális üdülőövezeteket kedvelik – derült ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből.

A hazai ingatlanpiacot nem a külföldiek pörgetik – árulta el Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette, hogy ez elmúlt években is hasonlóan történt. Az idei év első hét hónapjában az ingatlanközvetítőnél megfordult ügyfeleknek csupán 2,6 százaléka volt külföldi állampolgár. A vásárlók 2,2 százaléka, a bérlő ügyfelek 4,2 százaléka volt külföldi.

A határon túlról érkezett vásárlók közül a németek a legaktívabbak, a cég közreműködésével lebonyolított adásvételek esetében a külföldi vevők 30 százaléka érkezett Németországból. A szlovákok 10,9 százalékukkal a másodikok, a románok 9,8 százalékukkal a harmadikok a külföldieket nemzetiségük alapján összegző tranzakciós listán. Azonban Európa számos országából érkeztek vevők a magyar piacra, és akadt példa Amerikából, Vietnámból, Izraelből, de még Egyiptomból érkezett vásárlóra is.

A külföldi állampolgárok többnyire a közép-magyarországi régiót részesítik előyben, a kiemelt célpontjuk Budapest. A legtöbb külföldi a VI. kerületet választotta (10,9 százalék), de a XIII. kerület (9,8 százalék) is kedvelt köreikben. Majdnem minden második külföldi (45 százalék) a fővárosban vett vagy bérelt lakást.

A határ menti településeket is kedvelik, Délnyugat-Magyarország kiemelten népszerű. Vízvár, Babócsa, Murakeresztúr, Lenti – csak néhány azon települések közül, ahol külföldi állampolgár vásárolt idén.

Le kell szögezni, hogy szó sincs arról, hogy a határ menti települések ingatlanjait koncentráltan felvásárolnák a külföldiek, inkább elszórt, eseti vásárlások jellemzőek – árnyalta az adatokat a szakember. Az üdülőövezetek hagyományosan a külföldiek kedvelt célpontja, a Balaton és a Velencei-tó a sláger: Siófokon, Zamárdiban, Gárdonyban is vásároltak idén külföldiek.

Akár bérlésről, akár vásárlásról van szó, a külföldi vevők kétharmada olyan férfi, aki szinte minden esetben készpénzzel fizet, mindössze a vevők 2,9 százalék igényelt hitelt a tranzakcióhoz.

A külföldieket azonban a magyarokhoz képest más érdekli az ingatlanpiacon: vásárlás esetén 52,2 százalék választ használt házat és 35 százalék téglalakást, míg új építésű ingatlanba 13 százalék fektet. Ugyanakkor a panellakás vásárlása nem opció számukra, idén egyetlen házgyári lakást sem értékesítettek külföldieknek. Ezzel szemben a magyarok a drágább kategóriájú ingatlanokat kevésbé engedhetik meg maguknak, amit jól mutat, hogy kevesebb házat és új építésű lakást vásárolnak, mint a külföldiek.

Bérlés esetében azonban pont a használt lakások viszik a prímet, hiszen a külföldiek 61 százaléka tégla, míg 13 százaléka a panel mellett dönt. A házat bérlők aránya a külföldi állampolgárok között 21,5 százalék, míg új építésűt csak 4,3 százalék bérel.

Az életkor szerinti elemzés során kiderült, hogy a külföldi vásárlók döntően középkorúak. A 40-49 év közöttiek aránya 28 százalék, míg az 50-59 év közöttieké 31 százalék. Nem jellemző a nyugdíjasok és a fiatalok vásárlása sem, a legfiatalabb korcsoport aránya csupán 1,6 százalék, a 70 év felettieké pedig 3,3 százalék, ami arányait tekintve jelentősen kevesebb, mint a magyarok esetében. A legfiatalabb, 40 év alattiak korcsoport 50 százaléka a vásárlás helyett a lakásbérlés mellett dönt.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.