Rovatok

Abstract

Több mint négy évtizedes működősének rekord volumenű távhőtermelését érte el 2022-ben a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Hulladékhasznosító Mű.

A Mohi (Mochovce) atomerőmű Szlovákia második, és a legnagyobb működő atomerőműve. Immár három blokkal termeli az energiát

A növekvő lakossági igényekre reagálva az osztrák főváros kidolgozta az erkélyre szerelhető napelem-rendszerek szabályait az önkormányzati lakások esetében. A telepítést engedélyeztetni kell, és több feltételeknek is meg kell felelni hozzá.

Bár a lakosság döntő többsége nyitott lenne a környezettudatosabb életmódra, az egyének esetében továbbra is az anyagi helyzet és a saját döntések a mérvadóak.

A villamosenergia szabadpiaci ára a közel háromszorosára emelkedett egy év leforgása alatt, azonban a magyarországi cégek áramfelhasználását csak 6 százalékkal fogta vissza a jelentős drágulás.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta 26 új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál létrehozását jelentették be az Európai Unióban. Elemzések szerint azonban ha a világ be akarja tartani a 1,5 Celsius-fokos klímacélt, akkor nincs szükség újabb beruházásokra.

A magyarországi fogyasztók 60 százaléka szembesült az emelkedő energiaárak miatt magasabb rezsiszámlákkal.

Hazánkban a tavalyi évben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége jócskán meghaladta a 3 millió tonnát.

December első felében jelent meg a kormányrendelet (496/2022. (XII. 7.)), amely módosította a nyár folyamán bevezetett, extraprofitadókról szóló rendeletet, és két fontos módosítást tartalmazott, amely hatással van az energiaszektorban működő cégekre.

Új, tízmillió eurós támogatási alapot hoz létre az osztrák főváros, hogy segíteni tudja a kisvállalkozások energiahatékonyságot javító projektjeit. Szinte mindennel lehet pályázni.

A globális energiaválság magyar vállalatokra gyakorolt hatásait vizsgálta legutóbbi kutatásában a Makronóm Intézet. A felmérésben részt vevő cégek 43 százalékát súlyosan érinti a válság, azonban tevékenysége befejezését egyik megkérdezett sem tervezi.

Habár a többséget érzékenyen érinti a rezsiárak jelenetős növekedése, a nem lakossági fogyasztók különösen aggódhatnak, hiszen egy év alatt három és félszeresére nőttek a szabadpiaci villamosenergia árak hazánkban.

Nem tudja csökkenti a rezsidíjakat a klímafűtés, ha nincs megfelelően karbantartva, ugyanis a legjobb energiaosztályú klímaberendezés is sokat fogyaszt, ha koszos.

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel. A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő.

Habár ideiglenesen felfüggesztették az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt a szakértők szerint.

A létesítmények által termelt áram értékesítéséből az ország legszegényebb településein élő családok jutnak támogatáshoz, ami a tervek szerint 3500 háztartás téli fűtéséhez nyújt majd jelentős hozzájárulást.

A kormány szombati bejelentése szerint már csak október 31-ig fogadják be azokat a kérelmeket, amelyek hagyományos, visszatáplálásos napelem rendszerhez kérnek engedélyt. Azaz, mostantól mindenki csak szigetüzemű rendszert telepíthet, nem adhatja át a felesleges energiát a hálózatnak.

Nem lesz fűtés abban az irodaházban, amelynek a napokban tették le az alapkövét Bécs új városrészében, Aspern Seestadtban. Az épület szellőzéséhez a termeszvárak adták az ötletet, a fűtéshez az emberek és a világítás által leadott hőt használják majd.