A magyar háztartások 60 százalékának emelkedtek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be. A megkérdezett családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin – derül ki GKI és a Masterplast közös, 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív kutatásának eredményeiből.
A rezsiszabályok megváltoztatását bejelentő első döntés óta nagyjából öt hónap telt el, és habár a szabályozás ez idő alatt több ponton változott, a fogyasztóknak már lehetnek tapasztalataik arról, hogyan érinti mindez a családjuk anyagi helyzetét. Ennek szellemében került sor a kutatásra.
A felmérés során a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása kisebb-nagyobb összeggel, de növelte rezsiszámlájukat. Csaknem harmadukat anyagilag nem érintette a rezsiszabályok módosítása, mintegy 8 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Látható különbségek vannak a lakóingatlan jellegét tekintve. Miközben a családi házakban élők kétharmada szerint emelkedett a rezsijük, a társasházi lakások lakóinak alig fele nyilatkozott ugyanígy. A települési lejtőn lefelé haladva jellemzően nő a számlákon szereplő összegek emelkedéséről beszámolók aránya: Budapesten ez az arány átlagosan, 53, a megyei jogú városokban 55, az egyéb városokban 60, míg a községekben 68 százalék.
A rezsiköltségek emelkedéséről beszámoló háztartások 32 százaléka havonta 10 ezer forintnál kisebb, 26 százalékuk 11 és 20 ezer közötti, 11 százalékuk, 21 és 30, 7 százalékuk 31 és 40, míg további 12 százalékuk 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be. Minden nyolcadik háztartás nem tudott vagy nem akart erre válaszolni. A rezsiemeléssel érintett válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos kiadástöbbletről adtak hírt.
A háztartási energia árának változása, illetve az energiapiac jövővel kapcsolatos bizonytalanság a lakosság nagy többségét arra ösztönzi, hogy valamilyen módon csökkentse energia-felhasználását.
Mindössze a válaszadók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmilyen takarékossági módszert sem alkalmaz, és nem is tervez ilyet, további 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Tehát a megkérdezettek 78 százaléka így-úgy, de próbált takarékoskodni. A családi házakban élők 82, a társasházi lakásokban élők 74 százalék számolt be valamilyen megtakarítási célú eszköz alkalmazásáról. Még a rezsiszabályok módosítása által nem érintett családok kétharmadának is szándékában áll takarékosabban bánni az energiával.
A családok 45 százaléka a korábbinál takarékosabban használja az elektromos energiát. Minden kilencedik család egy vagy több, a korábbinál magasabb energia-hatékonyságon üzemelő háztartási gépet is beszerzett vagy tervez beszerezni a következő egy évben.
Ezek már önmagukban is jelentős fejleménynek számítanak, nem csak anyagi, hanem fenntarthatósági szempontból is.
A válaszadók bő harmada lejjebb csavarja a termosztátot, a családi házak 36, a tégla építésű társasházi lakások 40 százaléka, a panellakások lakóinak negyede a korábbinál alacsonyabb hőmérsékletre fűti ingatlanát. Lakása egy részét nem fűti a megkérdezettek 18 százaléka, ez a módszer leginkább a családi házakban élők, illetve a 60 év felettiek körében népszerűbb az átlagosnál. Minden hatodik (de a családi házakban élők közül csaknem minden negyedik) háztartás a gázfűtést kiváltó, már meglévő másik fűtési mód (fa vagy széntüzelés, elektromos fűtés, klíma) a korábbinál nagyobb használatáról számolt be. Minden nyolcadik család energia-megtakarítást célzó korszerűsítést (hőszigetelést, nyílászáró-cserét, új fűtési megoldás beépítését) tervez a következő egy évben.
A 60 év feletti válaszadók családjai ezen a téren kevéssé aktívak, közülük csupán minden tizenharmadik készül ilyenre.
