Népszerű a klímával fűtés, de nem minden esetben spórol a rezsin

Népszerű a klímával fűtés, de nem minden esetben spórol a rezsin

Nem tudja csökkenti a rezsidíjakat a klímafűtés, ha nincs megfelelően karbantartva, ugyanis a legjobb energiaosztályú klímaberendezés is sokat fogyaszt, ha koszos.

A napjainkban tapasztalható energiaválság miatt a korábbinál kétszer magasabb villamosenergia- és hétszer magasabb gázdíjat fizet a magyar háztartások jelentős része. A gázfűtés ára annyival drágább lett, hogy gyakran megéri árammal fűteni. Ugyanakkor nagyon oda kell figyelni, hogy a villamos árammal működő berendezések a lehető legtakarékosabban üzemeljenek.

Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a klímaberendezések használata, melyek már nemcsak a nyári melegben tesznek jó szolgálatot, hanem a fűtési szezonban is. A modern inverteres klímák olyan hatékony hőszivattyúk, melyekkel olcsóbban lehet fűteni, mint földgázzal. Egy mai átlagos, A+ energiahatékonyságú klímával a lakossági, rezsicsökkentett áramárral negyedével olcsóbban lehet egy lakást kifűteni, mint a szintén rezsicsökkentett földgázzal. Ha a kedvezményes H tarifát is beszerelteti valaki, 50 százalékosra ugrik ez a megtakarítás!

Azonban mindez csupán akkor igaz, ha megfelelően karban van tartva a készülék.

Kiszámítottuk, hogy az elkoszolódott klíma hatékonysága harmadával csökken, így az A+++ berendezések hatékonysága A osztályúra változik. Az extrém módon elkoszolódott, elhanyagolt berendezésnél a különbség akkora is lehet, mintha gázzal fűtenénk – figyelmeztetett Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök, a Polar Klíma komfortklimatizálási szakértője.

A vállalat kalkulációiból kiderült, hogy mekkora eltérések vannak a különböző energiaosztályú klímák fűtési költsége között. A különbség önmagáért beszél, megéri az odafigyelés.

Az éves klímakarbantartást már 5–10 ezer forintért is el lehet végeztetni, és ennek akár a többszöröse is lehet az az áramdíj, amit meg lehet takarítani a hatékonyabb működéssel. A karbantartás két kiemelten fontos részből áll: meg kell vizsgálni, hogy megfelelő-e a nyomás a kültéri és beltéri egységek közötti csövekben, amivel csak ritkán adódik probléma.

Minden esetben szükséges a kültéri és beltéri egység tisztítása, az erre lerakódó kosz jelentősen rontja a hatékonyságot. Egyrészt a hőcserélő lamelláin megülő por és egyéb szennyeződés csökkenti azt a felületet, ahol hatékonyan meg tud történni a hőcsere. Különösen a nyári hűtés során, az akár 50–60 °C-ig felmelegedő kültéri alkatrészekre tud odatapadni a szennyeződés.

A vékony lamellák között megülő szennyeződés csökkenti azt a légmennyiséget, amit a ventilátor át tud áramoltatni. Emiatt romlik a hőcsere hatékonysága. A nagyobb légellenállás miatt pedig a klíma zajterhelése is növekedhet – összegezte a fő problémákat Medgyesi Tamás.

A karbantartás idejét is érdemes jól megválasztani: nemcsak a közlekedésből vagy légszennyezésből adódó por okozhat gondot, hanem a környezeti hatások is. A nyárfavirágzás idején jelentős mennyiségű pollen kerülhet a klímaberendezésbe is. Ahol tudják, hogy sok ilyen fa van, érdemes a virágzás után a karbantartást elvégezni.

A szakember szerint a karbantartásokat a több százezer forint értékű klímaberendezéseken azért sem érdemes elhagyni, mert ha rendszeresen elvégzik azokat, akkor lehet hosszú távon is fenntartani a magas hatásfokot. Az egyre vastagabb és kémiailag is a lamellákra kötődő szennyeződést az idő múlásával egyre kevésbé lehet eltávolítani.

A klímára is érdemes úgy tekinteni, mint egy autóra: ha hónapokig nem használnak egy utcán tárolt személygépkocsit, akkor az egyrészt teljesen elkoszolódik. Ez csak a kisebbik baj, a túl sok állás után számos, elöregedésből fakadó hiba is felléphet – hozott egy közérthető példát Medgyesi Tamás, a Polar Klíma komfortklimatizálási szakértője.

Ahogy egy éveken át karbantartás nélkül használt autót sem lehet egykönnyen ismét jól működővé tenni, a klímák esetében is következménye lesz, ha évekig nem törődnek velük. Azzal sem érdemes a tulajdonosoknak nyugtatni magukat, hogy csak néhány hetet használják nyaranta a hűtésre használt berendezéseket. A koszolódás szinte ugyanakkora problémát jelent, mintha egész évben hűtésre és fűtésre is folyamatosan működött volna a berendezés.