Lassan haladunk az újrahasznosítás útján, egy közelgő változástól várjuk a csodát

Lassan haladunk az újrahasznosítás útján, egy közelgő változástól várjuk a csodát

Hazánkban a tavalyi évben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége jócskán meghaladta a 3 millió tonnát.

Magyarországon 2021-ben 27 hulladékgazdálkodási közszolgáltató mellett 78 közszolgáltatói alvállalkozó végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet, emellett további 80 létesítmény-üzemeltető működött közre a tevékenység ellátásában – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból.

A 2021-ben hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége 3 270 586 tonna volt, melynek meghatározó hányadát (2 414 738 tonna) továbbra is vegyes hulladékként gyűjtötték be.

Az egy főre eső települési hulladék mennyisége 336,11 kilogramm volt tavaly.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék 32 százaléka került hasznosításra, míg az ártalmatlanításra szállított hulladék aránya továbbra is jelentős mértékű (60 százalék) volt 2021-ben. A fennmaradó 8 százalék a hulladék jellegéből adódóan keletkező technológiai veszteségből, illetve az ideiglenes tárolásra került mennyiségekből tevődik össze.

A tavalyi évben begyűjtött hulladék 74 százaléka vegyes, 10 százaléka bio- és zöld, 7 százaléka csomagolási, 5 százaléka lom, 1 százaléka üveg hulladék volt, 3 százaléka pedig az egyéb kategóriába tartozott.

A 2020-ban keletkezett közszolgáltatási eredetű hulladék mennyisége nagyságrendileg megegyezett a megelőző évben kimutatott értékekkel, míg 2021-ben enyhe emelkedés tapasztalható. Összességében elmondható, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék mennyisége – a 2018-ig tartó emelkedő tendenciával ellentétben – 2019 óta csak minimális növekedést mutat, a mennyiség lényegében stagnál.

Magyarország a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervével és az európai uniós irányelvek célkitűzéseivel összhangban 2021-ben módosította hulladéktörvényét, ami új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodási tevékenységet, jelentősen hozzájárulva a természeti környezet megóvásához.

Az új jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli, azaz a gyártókat arra próbálja ösztönözni, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként.

A szabályozás ösztönzi az italcsomagolások újrahasznosítását is, és 2024-től kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat.

Ezt a szabályozást Szlovákiában már 2022 év elejétől bevezették, egy az első tizenegy hónap adatai alapján pozitívak a visszajelzések.

A visszaváltási rendszer tervezett bevezetése fontos előrelépést jelenthet a hulladék lerakótól való eltérítése és a körforgásos gazdaság megvalósíthatósága tekintetében.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.