Rovatok

Abstract

Az energiapolitikai törekvések és az országok éghajlati kötelezettségvállalásai jelenleg nem fordítanak elég figyelmet az energiabiztonságra a változó éghajlatban.

Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki Bécsben.

Megjelent az Eurostat legfrissebb jelentése, mely szerint a termőföldtől a fogyasztók asztaláig egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kilogramm élelmiszer végzi hulladékként. Ennek 55 százaléka a háztartásokhoz köthető.

Habár ideiglenesen felfüggesztették az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt a szakértők szerint.

Az elmúlt 50 év megfigyelései alapján a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is kimutathatóan melegszik.

A klímatechnológia olyan technológiák összessége, amelyek kifejezetten az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy a globális felmelegedés hatásainak kezelésére irányulnak.

November 6-án kezdődik az ENSZ 27. klímacsúcsa az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben. Az elmúlt napokban publikált helyzetértékelő jelentések erős figyelmeztetést küldenek a tárgyaló feleknek arról, hogy amit eddig tettünk, az nem elégséges.

Az Európai Unió teljes területét vizsgálva 2021-ben több mint félmillió hektárnyi terület vált a lángok martalékává, ez a valaha volt második legnagyobb pusztítás.

Különleges, a földfelszínnel párhuzamosan nőtt, tóparti fa érdemelte ki az Év fája díjat idén. 2014 után másodszor került Tatára a díj, akkor egy másik platánfa révén.

A létesítmények által termelt áram értékesítéséből az ország legszegényebb településein élő családok jutnak támogatáshoz, ami a tervek szerint 3500 háztartás téli fűtéséhez nyújt majd jelentős hozzájárulást.

Ökológiai szempontból elképesztően fenntarthatatlan Budapest és környéke: egy fővárosi lakos háztartási fogyasztásához kapcsolódó ökológiai lábnyoma 2,5 globális hektár, egy agglomerációban élőé csaknem 3 globális hektár.

A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (például hurrikánok, áradások, aszály) és az olyan lassan kibontakozó folyamatok, mint a tengerszint emelkedése, egyre több elkerülhetetlen kárt és veszteséget okoznak a világban.

A kormány szombati bejelentése szerint már csak október 31-ig fogadják be azokat a kérelmeket, amelyek hagyományos, visszatáplálásos napelem rendszerhez kérnek engedélyt. Azaz, mostantól mindenki csak szigetüzemű rendszert telepíthet, nem adhatja át a felesleges energiát a hálózatnak.

Hamvasztás nélküli természetközeli temetést tesz lehetővé az az „élő koporsó”, amelyet a héten mutatott be a Bécsi Temetkezési Vállalat. Közben a Bécsi Központi Temetőben saját részt különítettek el a természetközeli temetkezéseknek.

Háztartások jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a negyedik élelmiszerhulladék-felméréséhez. A hivatal 2016 óta követi nyomon a hazai háztartási élelmiszerhulladék-helyzet alakulását.

Nem lesz fűtés abban az irodaházban, amelynek a napokban tették le az alapkövét Bécs új városrészében, Aspern Seestadtban. Az épület szellőzéséhez a termeszvárak adták az ötletet, a fűtéshez az emberek és a világítás által leadott hőt használják majd.

A pandémia miatti lezárások következtében, de az Európai Unió elérte a 2020-ra kitűzött céljait, azaz, 20 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Az eddigi törekvések ugyanakkor nem elegendőek ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás egyes hatásai már visszafordíthatatlanok, és muszáj alkalmazkodnunk. Azonban ezt is csinálhatjuk rosszul is.