Az idei évtől az Európai Unió tagállamainak kötelező adatot szolgáltatniuk az országukban keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségéről. Az éves jelentésben az élelmiszerlánc öt jelentős szintjének adatai jelennek meg: az elsődleges termelés, a feldolgozás, a kiskereskedelem, a vendéglátás és közétkeztetés, valamint a háztartások. A most közölt, 2020-ra vonatkozó adatsor kiemelten fontos, ugyanis ez a viszonyítási alapja annak a globális célkitűzésnek, miszerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a háztartásokban és a kereskedelemben keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségét.
A jelentés szerint az Európai Unióban évente 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, mely egy uniós állampolgárra vetítve 127 kilogrammot jelent. Az Eurostat legutóbbi, 2012-es adatokon alapuló jelentésével összevetve minden szempontból csökkenés tapasztalható, akkor ugyanis 173 kilogrammra becsülték az egy főre eső élelmiszer-hulladékok mennyiségét. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kilogramm/fő/év mennyiség most 70 kilogrammra tehető. Abban azonban nincs változás, hogy továbbra is a háztartások termelik a legtöbb élelmiszer-hulladékot, a teljes mennyiség 55 százalékát.
A statisztikai adatokból kiderül, hogy egy magyar ember az otthonában nagyjából 66 kilogramm élelmiszert dob ki évente, mely az uniós átlagnál kevesebb. A Magyarországra vonatkozó háztartási adatok forrása a Nébih Maradék nélkül programja, amely 2016 óta követi nyomon a lakosság élelmiszer-pazarlását. A hivatal munkatársai eddig 3 alkalommal mérték fel a hazai élelmiszerhulladék-helyzetet. Az első, 2016-os adatok még 68 kilogramm/fő/év élelmiszer-hulladék termelést, ebből 33,1 kilogramm tényleges pazarlást mutattak. Utóbbi, azaz a pazarlás mértéke a 2021-es eredmények szerint 25,2 kilogramm/fő/évre mérséklődött. 2016 és 2021 között tehát 24 százalékkal csökkent az élelmiszerpazarlás a hazai háztartásokban. A legfrissebb felmérés – minden eddiginél több, mintegy félezer résztvevővel – jelenleg folyik, adataival a jövő év elején ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A Maradék nélkül program révén a hivatal nem csak nyomon követi az élelmiszer-hulladékok mennyiségének alakulását, hanem – többek között tájékoztatókkal, oktatási anyagokkal – segíti is a háztartásokat a csökkentésben. A pazarlás mérséklése mellett az élelmiszer-adományozás hatékony és biztonságos gyakorlatát is segíti az a lejárati útmutató, mely a minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerek lejárat után történő biztonságos fogyaszthatóságáról ad információt.
