Az élelmiszerhulladék visszaszorítása a tapasztalatok szerint azon múlik, hogy néha mérlegre tegyük a hétköznapi bevásárlási, ételkészítési, tálalási és ételtárolási szokásainkat. Legtöbbször már apró módosításokkal is évi több kilogramm élelmiszerhulladék megtakarítását érhetjük el. A legelső lépés, amelyet megtehetünk az élelmiszerpazarlás mérsékléséért, hogy feltérképezzük a háztartásunk gyenge pontjait.
Ehhez jó módszer, ha egy héten keresztül hulladéknaplót vezetünk, amely rögzíti, miből és mennyi került a szemétbe. Erre kitűnő alkalom, ha részt veszünk a Nébih legújabb felmérésében. A résztvevők ugyanis képet kapnak arról, hogy mely élelmiszerekből dobnak ki a legtöbbet, és azokra a jövőben célzottan ügyelve tehetnek a pazarlás enyhítéséért. Ehhez számos praktikát és információt találhatnak a Maradék nélkül program weboldalán, valamint Facebook és Instagram felületein.
A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot termel, amelynek jelentős része (több mint 25 kilogramm) egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Ezt a részt nevezzük élelmiszerpazarlásnak, amely az elmúlt 5 évben 25 százaékkal csökkent a magyar háztartásokban. A visszaszorítás ellenére a pazarlás még mindig 245 ezer tonnát tesz ki évente, amellyel 450000 ember egy éven keresztül jól tudna lakni, napi háromszori bőséges étkezéssel számolva. Az élelmezési világnap alkalmából, amelyet minden évben október 16-án tartanak, a hivatal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az élelmiszer érték, pazarlásának megelőzése pedig nem csupán környezetvédelmi és gazdasági, de erkölcsi kérdés is.
A háztartási élelmiszerhulladék-mérési programban való részvételre a Maradék nélkül program honlapján lehet jelentkezni a következő hét végéig. A résztvevők segítségét egy-egy ajándékcsomaggal köszöni meg a hivatal.
