Zöld témák

Elkészült az osztrák főváros alatti területek pontos 3D-s geológiai térképe. Háromezer méteres mélységben ígéretes termálvízvagyon rejtőzik, amelynek kiaknázásával Bécs hőellátása még közelebb kerülhet a klímasemlegességhez. 2022 tavaszáig alaposan megvizsgálják a terület geológiai adottságait, mielőtt geotermikus erőművet létesítenének.

A megkérdezettek 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról és csak minden hetedik válaszadó jelezte, hogy csak a nejlonzacskókat hiányolja, a fogyasztók pedig akár 25 százalékkal többet is hajlandóak lennének fizetni az újrahasznosítható csomagolású termékekért.

A XXI. századi erdőgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása a faállományok felkészítése a klímaváltozásra. Az erdők élet- és ellenállóképességének erősítésében a digitalizáció a megoldás része: az intelligens szenzorok rendszerére épülő okoserdő nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi a mainál jóval pontosabban lehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását is.

A COP26 éghajlatváltozási csúcstalálkozó apropóján a Világ vezető érték-alapú bankjai közösen állnak ki a klímavészhelyzet megoldása érdekében: 40 ország 67 értékalapú bankja ünnepli együtt az értékalapú bankolást november 3-án, ezzel is egy fenntarthatóbb és befogadóbb pénzügyi rendszer mellett voksolva.

Mostantól klímavédelmi igazgató koordinálja az ezirányú intézkedéseket a Bécsi Városházán, hogy az osztrák főváros minél sikeresebben valósíthassa meg klímavédelmi céljait. Az új igazgató az ügyosztályok felett áll, csak a polgármester és a főjegyző utasíthatja.

Szeptember végétől minden benzinkútnál fel kell tüntetni, hogy az adott üzemanyagfajtából mennyibe kerül 100 kilométernyi út megtétele. A fiktív gépjárművekre számolt becslés az elektromos autókra is vonatkozik, ahol a fajlagos fogyasztás 100 kilométerenként 17,13 kilowattórában határozták meg.

Az EU az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését. Ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét.

Miként tehetik a digitális szolgáltatások és eszközök klímabarátabbá a városokat? Milyen technológiai kihívásokkal jár a városok együttműködése és hálózatosodása? Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a Digital Days konferencián, amelyet 2021. október 18-19-én rendeznek meg Bécsben.

Októberben négy település tisztul meg önkéntesek segítségével. Október 2-án Százhalombattán volt a sor, október 16-án és 17-én pedig Budapest, Miskolc és Szigetvár a szerencsés település ahol közösségi szemétszedésre jelentkezhetnek az önkéntesek, akik nem csak szemetet szednek vagy fát ültetnek, de arra is törekednek, hogy valóban egy jobb világot teremtsenek.

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőívének kitöltőinek többsége valamilyen módon már védekezik a kullancsok ellen, jellemzően zárt ruházattal, riasztószerekkel, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell. A hőhullámok, egyéb szélsőséges időjárási események és a légszennyezés is egyre inkább megnehezítik a szabadtéri sportolás kedvelőinek az életét. Bizonyos hőmérséklet felett a szabadtéri sport kifejezetten egészségtelenné vagy akár veszélyessé is válhat.

Az italos kartondobozok karbonlábnyoma fele akkora, mint a PET palackoké, derült ki a bécsi egyetem kutatásából. A kartondobozok a jövő zöld gazdaságának alapvető elemei is lehetnek, hiszen fenntarthatósági szempontból az üvegekénél előnyösebb az alkalmazásuk. A kartondobozok újrahasznosítási aránya folyamatos nő Európában, a cél pedig az, hogy 2030-ra hogy a forgalomban levő összes mennyiség legalább 90 százalékát begyűjtsék, 70 százalékát pedig újra fel is használják.