A műanyag hulladék legtöbbször nem szemét

A műanyag hulladék legtöbbször nem szemét

Ha szétnézünk a háztartásunkban, szinte nem tudunk olyan területre pillantani, ahol a szemünk ne akadna meg műanyag terméken, melyek mindennapi életünk részei.

Napjainkban divatos a műanyagokat úgy összességében nem szeretni, mert mindenhonnan azt halljuk, mennyire káros hatással vannak a környezetre. Pedig valójában a környezetre nem a műanyag van rossz hatással, hanem az ember, aki nem megfelelően használja. Sajnos a tárgyakat főként addig értékeljük, óvjuk, amíg hasznunkra vannak, de amikor élettartamuk végére érnek, rövid úton igyekszünk szabadulni tőlük.

Fontos lenne változtatni azon a berögzült elképzelésen, hogy egy műanyag tárgy kizárólag abban a funkcióban létezhet, ahogyan mi találkoztunk vele. A műanyagok egy része ugyanis szinte végtelenszer újrahasznosítható, csupán rajtunk múlik, hogy ehhez a saját mikroközegünkben milyen mértékben járulunk hozzá – mutatta be Kancsár Zoltán műanyagfeldolgozó technológus, a Mould Kft. ügyvezetője.

A műanyagok újrahasználhatóságát úgy segíthetjük, ha az otthonunkban feleslegessé vált, műanyagot tartalmazó tárgyakat szelektív kukában helyezzük el, a műanyag borítású elektronikai eszközöket pedig hulladékudvarban adjuk le. Így kerül olyan kezekbe, amelyek gondos válogatása során minden, ami arra alkalmas, újbóli felhasználásra ker��l. Talán észre sem vesszük, de rengeteg olyan dolgot használunk mi is – kerékpár, cipő, fogkefe, csomagolás –, aminek az alapanyaga korábban teljesen más funkciót látott el.

A szétválogatott, újrahasznosításra alkalmasnak ítélt anyagokat különböző tisztítási és kezelési eljárások után ledarálják, granulátumot készítenek belőlük, amelyekből azután a gyártósorokon újabb, hasznos termékek készülhetnek. Ha ez a körforgás újra és újra megvalósulna, nagyon nagy mértékben tudnánk csökkenteni a valóban hulladéknak minősíthető műanyagok mennyiségét – hívta fel a figyelmet a szakember.

A fröccsöntés a polimerfeldolgozási technológiák egyik legfontosabb alakadási eljárása, amellyel zárt szerszámban történő formaadással tetszőleges alakú 3D alkatrészeket és termékeket gyártanak. A technológia nagy előnye, hogy gyakorlatilag hulladékmentes feldolgozást biztosít a hőre lágyuló polimerek plasztikus alakadása révén, a termék pedig újra feldolgozható marad. Ezáltal jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az egész folyamat fenntarthatóbb és gazdaságosabb legyen.

Már egy termék megtervezésénél is törekedni lehet arra, hogy a gyártás során minél nagyobb mértékben felhasználható legyen az újrahasznosított műanyag. Funkciótól függően ilyen alapanyagból is kiváló minőségű termékeket, alkatrészeket lehet előállítani

– avatott be Kancsár Zoltán, az „etikus fröccsöntő”.

A Mould Kft. többek között televízió-alkatrészeket, talpat és csatlakozófedeleket, többször használatos tányérokat, poharakat gyárt nagy szériaszámban.

Ügyvezetője lényegesnek tartja, hogy a gyártási ciklus során keletkezett selejt anyagokat is újra felhasználják – vagy ugyanahhoz a termékhez, vagy másikhoz. Olyan is előfordul, hogy az anyagfajták közötti váltás során vegyes anyag keletkezik, amelyet helyben nem tudnak tovább felhasználni, de az sem megy kárba: a cég partnereinek tevékenysége nyomán hasznosul, a belőle készült granulátum útépítéseknél alkalmazható, sóder helyett.

Az európai hulladékcsökkentési hét aprópóján is kijelenthető, hogy nem a nehezen pótolható műanyag ellen kell felszólalnunk, hanem annak észszerű felhasználása mellett.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.