Mostanában az európai energiapiacok rendkívül nehéz időszakukat élik. Az egyre tarthatlanabb piaci helyzet több kisebb európai energiaszolgáltatót már most térdre kényszerített. Az elmúlt hetekben az osztrák és svájci médiában szinte egyszerre jelentek meg hírek közelgő áramkimaradásokról és az energiapiac megingásáról. Bár az áramkimaradásokat vizionáló hírek erősen túlzók – az európai villamosenergia-hálózat stabil, és a legtöbb ország rendelkezik olyan keresletszabályozó eszközökkel, amikkel elébemehetnek a szolgáltatáskiesésnek–, az egyértelműen látszik, hogy a piaci szereplők nagy részét felkészületlenül érte az energiaárak elszabadulása. Az Eurostat (Európai Unió Statisztikai Hivatala) kimutatása szerint a gáz- és villamosenergia-árak az elmúlt évtized nagy részében, különösen a 2019-ig tartó elmúlt öt évben, szinte egyáltalán nem változtak. Azonban ezalatt a felszínen nyugodt piac mélyebb rétegeiben több strukturális válsággóc is elkezdett kialakulni.
Hogy borult meg az energiapiac?
2020-ban a fogyasztói piacok után a COVID fertőzés elérte az energiapiacot is. Bár szakértők szentül hisznek abban, hogy a pandémia piactorzító hatása rövid időn belül kisimul, azonban a járvány itt is nagyon rosszkor jött és csak tetézte a bajt. Az energiaárak kilengéseit bizonyos mértékig valóban magyarázza a kereslet jelenlegi kiszámíthatatlan ingadozása, ami nagyrészt abból fakad, hogy az európai országok többsége egymástól függetlenül, kétségbeesetten, saját helyreállítási ütemtervek mentén igyekszik kilábalni a koronavírus-járványből. A földgáz ára a járvány 2019-es kitörése óta spirálszerűen emelkedett. Viszont volt olyan árugrás is nemrég, ami 2020 azonos időszaki áraihoz képest hatszor magasabb gázárat hozott. Egy ekkora ugrás már önmagában is sokkal komolyabb problémát jelez, mint a COVID hatás.
Az árakban tükröződő pánik részben a nemzeti gáztartalékok megcsappanásásnak tudható be, mivel COVID-tól függetlenül Európa nagy részén az elhúzódó hideg időjárás miatt a szokásosnál több energiát használtak fel múlt télen a fogyasztók, ezzel együtt az oroszországi gázellátás is csökkent. Tehát egyszerre nőtt a kereslet és csökkent a kínálat a piacon, hozzá kellett nyúlni a tartalékokhoz, amire rég volt hasonló példa. Így Európa gyakorlatilag felélte földgáztartalékainak egy jelentős részét, 2020 tele óta összpiaci sziten kb. 25 százalékkal esett vissza a tárolt mennyiség. Mivel a kontinens villamosenergiájának egy fontos részét is földgázból állítják elő, a gázár kilengések hatása tovább gyűrűzött a villamosenergia piacra is.
Malomkerekek között őrlődve: a széndioxid kvóták ��s a megújuló energia hatása
Az energiaválság egy másik komoly fejtörést okozó összetevője az európai szén-dioxid kibocsátás egységes csökkentése. Ennek feltétele mind az állami mind a gazdasági szféra részéről számtalan kapcsolódó beruházás elindítása azért, hogy Európa nem hogy tartani, de valahogyan csak elérni is képes legyen a kitűzött CO2 kibocsátási kvótát. A legtöbb európai ország számára a megújuló energiaforrások kulcsszerepet fognak betölteni a szén-dioxid mentesítésben, így el is érkeztünk a következő problémához. A villamosenergia hálózatok nincsenek felkészítve a terhelés ingadozására. A megújuló energiatermelésre történő átállás ugyanis nagyon egyenlőtlenül terheli a villamosenergia hálózatot. A fizikai infrastruktúrát, távvezetékeket korszerűsíteni kell, hogy növelni lehessen a forgalmi kapacitást az új típusú áramtermelés kezelésére. Mindez egy időigényes és költséges folyamat.
Bár a legtöbb ország saját módszerekkel igyekszik kezelni az energiahiányt – mint például a megszakításos villamosenergia-szerződések, amelyek szükség esetén képesek csökkenteni a nagy energia-felhasználással járó ipari keresletet-, a megújuló energiaforrásokra történő átállás sokszor nehéz helyzeteket teremt lakossági szinten is. Például a fűtés és a közlekedés villamosítása miatt egységesen nő az energiaigény és a hálózati terhelés, ami aligha tudna alkalmazkodni az ingadozó kínálathoz.
Az ágazati összekapcsolás a kulcs
Az energiapiac átalakulása kapcsán egyre erősebb a konszenzus az öreg kontinensen: az európai kormányok különböző formákban, és gyakorlatilag a gazdaság minden ágazatában kötelezővé teszik az ágazati összekapcsolást. A folyamat az energiát hasznosító épületeket, a közlekedést és az ipart egyaránt érinti.
Az ágazati összekapcsolás kifejezés arra utal, hogy az energiafogyasztó és -termelő ágazatok akár együtt is működhetnek annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban osszák el a rendelkezésre álló energiamennyiséget. Különösen igaz ez a megújuló energiára. Az ágazati összekapcsolás segíthet a vállalkozásoknak abban, hogy egyéni stratégiákat alakítsanak ki válaszul az energiaárak ingadozására.
Az ágazati összekapcsolás egy lehetséges innovatív eszköze a "Buildings as a Grid" megoldás, ami a gazdasági szféra szereplői számára azt jelenti, hogy a vállalkozások gyakorlatilag saját energiagazdálkodást alakíthatnak ki az épületeikben, telephelyeiken. Saját energiagazdálkodásukhoz saját digitálisan vezérelt energiatárolási kapacitást alakítanak ki, ami a hálózati energiaigény kisimítása mellett csökkenti a felhasználási költségeiket is.
A vállalati szintű energiagazdálkodás alapvetően abból áll, hogy a hálózatból a csúcsidőn kívüli energiát veszi fel, és tárolja, hogy szükség esetén adott időn belül szabadon felhasználhassa, amikor csúcsidőben például drágább a hálózatról történő fogyasztás. A "Buildings as a Grid" megoldás gyorsan, a villamosenergia hálózat korszerűsítése nélkül is elkezdhető vállalati szintű energetikai beruházás, ami többszörösen megtérül a használat során.
A “Buildings as a Grid” rendszerszinten sokkal komolyabb hatással is bír, mint csupán a vállalati szintű energiabiztonság. “Valóban stratégiai jelentőségű, mert az energiaátállás egy új és konstruktív irányát jelöli ki. Felkészíti az épületeket a fosszilis tüzelőanyagok utáni korszakra, rugalmasságot eredményez hálózati szinten, amire komoly szükség van, mivel a jövő még igencsak képlékeny” -mondta el Szontág Balázs, az Eaton marketing menedzsere.
Mi van a “mérőóra mögött”?
Az energetikai szektor mindent, ami az energia felhasználók felelősségi körébe tartozik, a „mérőóra mögé” sorol – ez a gépek működtetésétől kezdve a fűtésen át a világításig bármi lehet, beleértve az e-járművek (EV) töltését és az energiatárolást is.
A mérőóra mögött már a vállalkozások maguk irányítanak. Ez az a pont a villamosenergia hálózatban, ahonnan már maguk alakíthatják ki saját energiagazdálkodási szemléletüket, hogy pénzt takarítsanak meg, rugalmasabbak legyenek és ezekkel egyszerre fokozzák a szén-dioxid kibocsátásukat is. Az energiatárolás és a megújuló energiaforrások helyszíni hasznosítása kulcsfontosságú eszközök, amelyekkel már rövid távon felvehetik a harcot a magasabb energiaárakkal, közép- és hosszú távon pedig elindulhatnak az önellátást felé.
A “Buildings as a Grid” intelligensen képes kezelni a kétirányú energiaáramlást, beleértve az elektromos járművek és az épületek közötti energiaáramlást is, hogy a lehető legjobban kihasználják az EV akkumulátorok kapacitását is. Ez rendkívül hatékony lehet mindenütt, ahol kiterjedt járműparkolók vannak, és különösen értékes lehet az EV-flotta töltési stratégiájának részeként.
Ezen koncepciónk keretén belül folyamatos termékfejlesztést és új termékek bevezetését tervezzük a 2022-es évben. Terveink szerint megújul az elektromos autótöltő kínálatunk, illetve az akkumulátoros energiatároló kínálatunk bevezetését is felgyorsítjuk
– egészítette ki Szontág Balázs.
Az energiapiac nem túl rózsás helyzetét elnézve egyre több vállalatvezető gondolkodik el azon, hogyan védhetik meg vállalkozásukat egyszerre a hororrba forduló energiaáraktól és az áramkimaradások veszélyétől, azzal együtt, hogy érdemben tehetnek a szén-dioxid-mentesítésért is. Az ágazati összekapcsolás és “Buildings as a Grid” egy olyan járható út, amin már most el lehet indulni a zöldebb jövő felé.
