Cél a nettó zéró kibocsátás legkésőbb 2035-re
Mivel a repülőtér-üzemeltető számára kiemelten fontos a fenntartható növekedés és a környezetvédelem, ezért még 2019-ben hivatalosan csatlakozott az ACI „NetZero by 2050” kezdeményezéséhez is, amely egy vállalás a csatlakozók számára, hogy legkésőbb 2050-re elérik a működéséből fakadó nettó zéró karbonkibocsátást. A Budapest Airport azonban a tavalyi év októberében bejelentette, hogy keményen dolgozik azon, hogy karbonkibocsátását a céldátumnál 15 évvel korábban, vagyis legkésőbb 2035-re nullára csökkentse. A budapesti repülőtér üzemeltetője az elmúlt évben is jelentős és valódi lépéseket tett annak érdekében, hogy karbonlábnyomát csökkentse, és ezzel elérte, hogy a légikikötő közvetlen szén-dioxid kibocsátása immár csupán a fele a tíz évvel ezelőtti szintnek. A Budapest Airport ezzel a vállalásával az első, nettó zéró karbonkibocsátású repülőtér kíván lenni a régióban, példát mutatva a többi európai légikikötőt üzemeltető vállalat számára is.
A Budapest Airport a tavalyi évben negyedszerre is megkapta az ACI karbonsemleges minősítését, így ezzel továbbra is egyike a világ 58 repülőtér-üzemeltetőjének, amely felelősen, környezettudatosan, a működése során keletkező szén-dioxid kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozva működik. A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által életre hívott repülőtéri karbon akkreditáció az egyetlen intézményileg jóváhagyott, globális program, amely a világ repülőtereinek széndioxid kibocsátását értékeli, egy hatszintű tanúsítási rendszer segítségével.
Az iparágban egyedülálló zöld finanszírozásról döntöttek
A Budapest Airport 2021-ben megkötötte az első, 325 millió euró értékű, ESG-alapú, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból egyaránt felelős finanszírozási megállapodását, amely nem csupán a régióban, de Európában is egyedülálló a repülőterek között. Az ESG pénzügyi termékekre való jogosultság az adott vállalat elkötelezettségét mutatja a fenntarthatóság, valamint egyéb, társadalmi szempontból fontos kérdések mellett a mindennapi működés során. Az ESG-alapú eszközök alacsonyabb pénzügyi költségek (azaz „greenium,” vagyis zöld prémium) formájában biztosítanak előnyöket az ambiciózus ESG-célokat teljesítő szervezetek számára.
A Budapest Airport a mostani megállapodás keretében vállalta, többek között, hogy a villamosenergia-szükségletet teljes mértékben megújuló forrásokból fedezi majd, minimum 5 megawatt teljesítményű napenergia-erőművet fejleszt, továbbá legalább 100 új elektromos töltőpontot alakít ki a repülőtéren. Másrészt a finanszírozási megállapodásban a repülőtér vállalta, hogy 2023 év végéig eléri az ACI 4+ legmagasabb szintű karbonsemlegességi minősítését.
A Budapest Airport tisztán tartja a repülőtér környékét is
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környékén – a budapesti, ecseri és vecsési területeken egyaránt - több olyan helyszín található, amelyet széles tömegek látogatnak szabadidős tevékenységek céljából, legyen az sportolás, kutyasétáltatás, spotter tevékenység, vagy csak egy kellemes, szabadtéri délután. A tavalyi évben azonban gyakran előfordult, hogy ismeretlenek illegális szemétlerakásra használták ezeket a közösségi tereket, ezért a Budapest Airport is csatlakozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) azon kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy felszámolja a közterületeken illegálisan lerakott hulladékot.
A „Tisztítsuk meg az országot!” elnevezésű pályázat keretében elnyert mintegy 13 millió forint támogatásból a vállalat sorompókat, kamerákat és vadkamerákat telepített a repülőtér környéki érintett területeken, továbbá elszállított több mint 633 köbméter illegálisan lerakott szemetet a kerítésen kívüli területekről. A kameráknak köszönhetően az elmúlt hónapokban a hulladék lerakása gyakorlatilag megszűnt, a terület ismét tisztán várja az ott szabadidejüket elöltőket.
Fejlesztések a fenntarthatósági célokkal összhangban
A repülőtér üzemeltetője a fenntarthatósági célokat figyelembe véve több fejlesztést is megvalósított 2021-ben, amelyek mindegyike a repülőtér karbonlábnyomának csökkentését támogatják. A Budapest Airport többek között korszerűsítette a repülőtér hőközpontját: az irodai területek, raktárépületek és hangárak melegellátását biztosító több mint 2500 szerelvény hőszigetelésének köszönhetően a repülőtér évente 170 000 köbméter földgázt és 340 tonna szén-dioxid kibocsátást spórol meg, számottevően csökkentve ezzel a légikikötő környezetterhelését is.
A repülőtér az eelektromobilitás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet és támogatja az elektromos járművek használatát, a kerítésen belül és kívül is. A közelmúltban 76 földi kiszolgáló jármű illetve 10 flotta- és menedzserautó cseréje valósult meg hagyományos meghajtásúról elektromos meghajtású vagy hibrid modellre, amellyel összesen évi 140 000 liter üzemanyag és 350 tonna szén-dioxid takarítható meg. A Budapest Airport eddig 42 elektromos autótöltőt telepített, a közösségi közlekedés javítása mellett pedig kerékpárutat épített a terminálig. 2021 decemberében a Budapest Airport elektromos töltő infrastruktúrájának jelentős fejlesztése céljából felkerült a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből megvalósítandó projektjeinek listájára, amelynek keretében 1,3 milliárd forintból 165 további e-töltőállomást építhet ki a földi kiszolgálók, a repülőtéri személyzet és vállalkozások járművei számára.
A zéró karbonkibocsátást, az energiahatékonyságot és a forgalmi fejlesztéseket érintő fenntarthatósági célokkal összhangban a Budapest Airport 2021-ben csatlakozott a STARGATE nevű konzorciumhoz is, amelynek részeként vállalta többek között egy papírmentes, felhőalapú légiáru-kezelési rendszer kifejlesztését és megteremtését. A brüsszeli repülőtér vezetésével induló projektet az Európai Bizottság közel 25 millió euróval támogatja, a Green Deal program keretében.
