Zöld témák

Az utóbbi években a fenntarthatóság sokkal inkább előtérbe került, mint valaha. Szelektív hulladékgyűjtés, zerowaste, újrahasznosítás, környezetbarát megoldások, karbonsemlegesség, ökológiai lábnyom. Fogalmak, amikkel nap mint nap találkozunk és létünk részéve váltak, de mennyire élünk e szempontok szerint? Mit hajlandó megtenni egy átlag magyar a fenntarthatóság jegyében? Lemondunk igényeinkről, esetleg átalakítjuk azokat?

A Pécsi Tudományegyetem az előkelő 59. helyre került a regisztrált 84 ország 912 egyeteme között a világ környezettudatos felsőoktatási intézményeit rangsoroló 2020-as listán. Ez egyúttal azt jelenti, hogy immár a magyar egyetemek között a leginkább környezettudatos intézmény a PTE.

A Párizsi Klímaegyezmény céljaival összhangban létrejött ENSZ éghajlat-politikai vállalásának (Business Ambition for 1.5 °C) egyik első aláírójaként a Nestlé a tervezettnél korábban hozza nyilvánosságra részletes, határidőkhöz kötött tervét céljai eléréséhez. A Nestlé új intézkedéseivel 2030-ra felére csökkenti kibocsátásait, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátási szintet.

A Magyar Nemzeti Bank a karácsonyi időszak közeledtével indította útjára új, Családi Zöld Pénzügyek programját, mellyel arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a pénzügyek tudatos kezelése egyben a fenntarthatóságot is szolgálja. A Pénzügyi Navigátor honlapon elérhető ökolábnyom-kalkulátorral kiszámítható az egyéni fogyasztási szokások környezetre gyakorolt hatása, emellett számos praktikus, környezet- és pénztárcabarát tanács, gyakorlati információ is olvasható a felületen.

Már több ezren kitöltötték azt a kérdőívet a Sokk a rovar Facebook-oldalon, amelynek adataiból elkészítik az első magyar rágcsálótérképet. Az egerek és a patkányok nemcsak a ház körül okoznak kellemetlenséget, hanem veszélyes betegségeket is terjeszthetnek, és akár jelentős a gazdasági kárt is képesek okozni az agráriumban.

A középiskolás korosztály számára hiánypótló, öko- és pénzügyi tudatosságot fejlesztő mobilalkalmazást készített a Pénziránytű Alapítvány. A Zöldiránytű segítségével a fiatalok a hétköznapi döntéseiket és hosszabb távú céljaikat érintő kérdésekben kaphatnak pénzügyi- és környezettudatosságukat fejlesztő tippeket, tanácsokat, jó példákkal fűszerezett friss és gyakorlatias útmutatást.

A 2020 Dow Jones Fenntarthatósági Index – a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét mérő legfontosabb, globális mutató – alapján ismét a Coca-Cola HBC lett Európa legfenntarthatóbb módon működő üdítőital-gyártója. A vállalat már tizedik éve dobogós a globális és európai üdítőital-gyártók között, az elmúlt nyolc év alatt pedig ez már a hetedik alkalom, amikor első helyen szerepel az európai rangsorban és a legmagasabb pontszámmal második helyezést ér el a világranglistán.

Az elmúlt öt évben vált tömegessé a jelenléte Magyarországon az invazív címeres poloskáknak – derül ki a 14 ezer kérdőívkitöltő válaszait összesítő felmérésből, amely alapján kirajzolódott az országos poloskatérkép. A Sokk a rovar Facebook közösség poloskatérképéből az derült ki, hogy nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg ezek a rovarok, amelyeket lakosságarányosan a legnagyobb számban a déli megyékben észlelnek.

A gazdasági fejlődés és a klímavédelem, a felelős és tiszta energiafelhasználás, valamint a hagyományos és a megújuló energiaforrások innovatív összehangolásának témájában hirdet innovációs pályázatot hazai diákoknak a világ vezető energiavállalata, az ExxonMobil. A versennyel a vállalat ösztönözni kívánja a magyar diákok innovációs gondolkodását, valamint fokozni a társadalmi párbeszédet az energiafelhasználás, energiaátmenet és a klímavédelem témakörében.

Egy-két évtizede még szinte ismeretlenek voltak Magyarországon, mostanra azonban egyre több helyen jelennek meg az invazív címeres poloskák. A Sokk a rovar Facebook közösség most elkészíti az invazív címeres poloskák országos térképét. Ebből megtudhatjuk, hogy hol terjedtek el és találhatók meg már nagyszámban ezek a bűzös rovarok.

Az idegenforgalom egyike a pandémia által leginkább sújtott ágazatoknak, nem csoda, hogy sok országban kihívást okoz a turizmus vonzerejének visszaállítása. Magyarországon azonban az eddiginél is nagyobb érdeklődés övezi a természetközeli pihenési formákat, így az erdei turizmust is.

Schmall Rafael, a Zselici Csillagpark fotósa díjat nyert a világűr és a csillagok fényképészeinek legnagyobb nemzetközi versenyén, a greenwichi királyi múzeum által szervezett Insight Investment Astronomy of the Year 2020 pályázaton

A kezdeményezésben, amely a környezettudatosságra és hulladékcsökkentésre hívja fel a figyelmet, a GazMag szerkesztősége 2019 után idén is részt vesz. Azonban ez sem lesz olyan, mint tavaly.

Az év legrövidebb éjszakája vár ránk szombaton: itt a nyári napforduló. A Naphoz sokféle csillagászati érdekesség és hagyományos népszokás kapcsolódik. De vajon miért esik idén 20-ára, amikor tavaly 21-én volt? És miért Szent Iván éjjelét tartjuk a legrövidebbnek, ha arra csak napokkal később kerül sor?

Az ember és a természet kapcsolatának sokoldalúságát tárja a nagyközönség elé az 50 év után jövőre újra hazánkban megrendezendő Vadászati és Természeti Világkiállítás. A jeles alkalom kapcsán a somogyi erdész- és vadászszakma képviseletében a SEFAG Zrt. emlékerdőt telepített a Zselici Erdészet területén.

Papírfecske hajtogatás, a madár-konyha menüsora, az erdei gyógynövények titkai, erdei kabalák készítése – csak néhány téma az erdészeti erdei iskolák május 10-én, a Madarak és fák napján kezdődő, az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló online programjából. Az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásainak célja, hogy a gyerekek jelen helyzetben is részesülhessenek a természet tavaszi ébredésének élményéből és elsajátíthassák a környezettudatos gondolkodást.

Április 22. a Föld Napja. A mozgalom 1970-ben vette kezdetét, és napjainkra a Föld legtöbb országában felhívják e napon a figyelmet környezeti értékeink megóvására és a fenntartható fejlődésre. Ez alól természetesen a GazMag sem kivétel.

A Föld Órája önkéntes mozgalom 2007-ben indult Ausztráliából. Az évente megtartott akció célja, hogy az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira hívja fel a figyelmet, és e káros hatások elkerülése, mérséklése érdekében cselekvésre ösztönözzön.