Mekkora sebességgel haladnak a palackok az áradó folyókon, mekkora távolságot képesek megtenni adott idő alatt, hol, miért és mennyi ideig akadnak el?
– sorolta fel Gyalai-Korpos Miklós, a PET Kupa tudományos szakértője a kérdéseket, amelyekre válaszokat várnak a palackjelölésektől.
A válasz korántsem egyértelmű. Míg a közhiedelem szerint palackokat jelölni nem érdemes, mert azok “úgyis leúsznak a tengerig”, a PET Kupa önkéntesei az elmúlt tíz évben gyűjtött palackposták alapján tudják, hogy ez nem így van. A tudományos közösség, a közvélemény és a szakértők meggyőzéséhez azonban nem elég egy magyar ártérben talált évtizedes ukrán palackpostára hivatkozni, ehhez alapos kutatásokra van szükség.
A Hulladékmentes Tisza projekt keretében két éve változatos technológiák alkalmazásával folyik a palackjelölés. Míg a korábbi jelöléseknél inkább a technikai kihívásokat próbálták leküzdeni, a fejlesztéseknek hála mostantól folyamatosan és megbízhatóan gyűlnek az adatok. A legutóbbi elengedés alkalmával két jeladót bocsátottak ki, az elsőt Tivadarnál dobták az áradó Tisza fő sodorvonalába, míg a másikat Alsóbereckinél a Bodrogba. Mindkét esetben a határhoz legközelebb eső hídról történt az elengedés, ugyanis áradás esetén csak így lehetséges a sodorvonalba ejteni a palackot.
Amióta a palackok úton vannak, nem telik el nap, hogy ne néznék rá, merre járnak. Nagyon érdekes, árulkodó a viselkedésük és reméljük hosszú távon igazolják a folyami hulladékokról felállított hipotézisünket
– mesélte Hankó Gergely, a palackjelölés ötletgazdája
A bodrogi palack nem jutott messzire, napokat töltött Sárospatak alatt, egy petkalózok által jól ismert műanyag lerakatnál. Ezután továbbúszott, majd egy másik ártéri területen akadt el. Ez fontos adat, hiszen a tavaly januári kísérlet során két másik jelölt palack is ugyanezen a folyószakaszon akadt meg. A Tiszta Tisza Térkép adatai megerősítik, hogy ezeken a helyeken az átlagosnál is súlyosabb az ártéri szennyeződés.
A tiszai palack ugyanebben az időszakban szédületes sebességgel haladt, amit minden érdeklődő folyamatosan, valós időben nyomon tud követni a The Coca-Cola Foundation támogatásával megvalósuló Hulladékmentes Tisza projekt oldalán. A jeladós palack egy nap alatt Tokajig jutott, két helyen hosszabban időzött (Tiszafüred fölött, majd az Abádszalóki-öböl bejáratánál), hogy aztán egy hét és körülbelül 300 kilométer megtétele után végül a Kiskörei Vízlépcsőnél torpanjon meg. Az, hogy nem jutott át rajta, igazolja, hogy a duzzasztómű valódi védvonalként óvja a folyó als�� szakaszait a szennyezéstől. Az áradások alkalmával akár 600 köbméter feletti, mintegy 6000 tonnányi hulladékot is képes feltartóztatni a Kiskörei Vízlépcső.
Sok kudarc után itt az áttörés
A 2022 januári palackelengedés már a 3. kísérlet, amely a folyamatos kutató-fejlesztő munka eddigi legnagyobb sikerét hozta. Az első, 2019 májusában elengedett PET-palackokat még rádiotelemetriás jeladóval szerelték fel, ezeknek hamar nyoma veszett, többségüket ugyanabban az évben petkalózok találták meg Kiskörénél, közvetlenül a duzzasztómű fölött. A második palackelengedés egy teljesen más technológia alkalmazásával egy évvel ezelőtt történt, akkor már a palackok mozgása – a Waterscope Zrt. fejlesztésének köszönhetően – online térképen keresztül is nyomon követhető volt, de nem várt műszaki okok miatt csak rövid ideig.
A PET Kupa felkérésére a Waterscope Zrt. továbbfejlesztette a speciális jeladókat. Az eszköz GPS műholdas összeköttetéssel működik: minden 15. percben bekapcsolja a GPS-t és méri a földrajzi koordinátákat. Amennyiben 200 méternél nagyobb az elmozdulás, akkor a palack új helye a követőrendszer térképén is megjelenik. Az előző verzióhoz képest a legjelentősebb – és a mostani sikert lehetővé tevő – fejlesztés az eszköz energia menedzsmentjében rejlik, amely biztosítja a váratlan helyzetek energiatakarékos kezelését. Az egy hetes, néha jócskán fagypont alatti hőmérsékleten végzett üzem után az akkumulátor-feszültségeket tekintve ez megfelelően működik. A kitartó fejlesztés eredményeként egy műszakilag jól működő technikai megoldás segíti a PET Kupa munkáját. Világviszonylatban is jelentős eredmény, hogy ilyen hosszú távon sikerült nyomon követni a folyón mozgó műanyag szennyezés mozgását.
A PET Kupa folyami hulladék térképezése a Budapesti Műszaki Egyetemen folyó hidrológiai kutatást is kiegészíti. Az egyetem kutatói azt igyekeznek modellezni, hogy miként terjed a szennyezés. Az elméleti eredmények jól összevethetők a PET Kupa gyakorlati tapasztalataival, a jeladós palackok mozgásával. Ezáltal a jövőben jobban, hatékonyabban lehet követni a hulladék útját és validálni a modellezést.
Bizakodásra ad okot a tény, hogy a leghosszabb utat megtevő palackokat megállította a Kiskörei duzzasztógát. Az itt évente felhalmozódó katrét a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) szakemberei hónapokon át tartó megfeszített munkával termelik ki és dolgozzák fel, a PET Kupa önkénteseinek bevonásával. A munkát a PET Kupa tavaly átadott Folyómentő Központja teszi komfortosabbá.
Palackposta kajakból
Az ezidáig legtöbb adatot szolgáltató palackot 2022. január 20-án a KÖTIVIZIG munkatársai emelték le a kiskörei hulladékmezőről. Miután a készüléket bemutatták a sajtó megjelent képviselőinek, gyors állapotfelmérést és elemcserét követően Epres Attila színész, kajakos, a PET Kupa önkéntese, a “Plasztikkajak” című webvideó sorozat szereplője, egy folyami műanyagból készített vadvízi kajakból bocsátotta ismét útjára a palackot a vízlépcső déli, alvízi oldalán, hogy a hulladék útjának kutatása szempontjából újabb hasznos adatokat küldhessen.
