A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa által életre hívott Repülőtéri Karbon Akkreditáció az egyetlen intézményileg jóváhagyott, globális program, amely a világ repülőtereinek széndioxid kibocsátását értékeli, egy hatszintű tanúsítási rendszer segítségével. A rendszer lényege, hogy a légikikötők a kibocsátásuk és a kibocsátás-csökkentés érdekében tett erőfeszítéseik alapján 1, 2, 3, 3+, valamint nemrég hozzáadott 4, illetve 4+ minősítést kaphatnak, vagyis az ACI a programba önkéntesen belépő összes repülőteret értékeli, mérettől, kategóriától és funkciótól függetlenül.
A koronavírus-járvány okozta működési és pénzügyi nehézségek ellenére idén újabb 67 repülőtér csatlakozott a széndioxid kibocsátás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekhez, így a világon jelenleg 362 légikikötő szerepel a programban. Az afrikai kontinensen 22, Latin-Amerikában és a Karib-térségben 48, Észak-Amerikában 50, Ázsiában 60, az európai kontinensen pedig 182 légikikötő kapott karbon akkreditációs minősítést. Az idei értékelés szerint Európában mindössze 43 repülőtér működik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez hasonlóan karbonsemlegesen, világszinten pedig a budapesti repülőtér az egyike annak az 58 repülőtérnek, amely jelenleg karbonsemleges, vagyis a 3+ szint szigorú követelményeit teljesíti. Ez azt jelenti, hogy a vállalat következetes környezetvédelmi stratégiájának köszönhetően a repülőtéri partnereivel közösen törekszik a működéséből eredő emissziót minél jobban csökkenteni, a fennmaradó kibocsátást pedig karbonkreditek vásárlásával semlegesíti.
A budapesti repülőtér üzemeltetője a 2010-es karbonlábnyoma alapján, 2011-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, majd 2018 áprilisában, a kelet-közép-európai régióban elsőként szerezte meg a karbonsemleges minősítést, amelyet a mostani tanúsítványával együtt immár negyedik alkalommal újított meg. Ez alatt a tíz év alatt a Budapest Airport a közvetlen szén-dioxid kibocsátását a felére, az egy utasra jutó kibocsátását pedig a harmadára csökkentette. A Budapest Airport eltökélt szándéka, hogy a következő néhány évben megvalósuló erőfeszítéseinek köszönhetően a 4+ szintet elérje, és ezzel a világ repülőtereinek élmezőnyébe kerüljön, a fenntartható működés és a kibocsátás-csökkentés tekintetében. A legmagasabb, 2020-ban megalkotott 4 és 4+ szint követelményeit jelenleg mindössze 13 repülőtér, 7 európai, 5 ázsiai és 1 észak-amerikai légikikötő teljesíti a világon.
Mivel a repülőtér-üzemeltető számára kiemelten fontos a fenntartható növekedés és a környezetvédelem, 2019-ben hivatalosan csatlakozott az ACI „NetZero by 2050” kezdeményezéséhez is, amely egy vállalás a társaság számára, hogy legkésőbb 2050-re eléri a működéséből fakadó nettó zéró karbonkibocsátást. Azonban a Budapest Airport a napokban jelentette be, hogy nettó kibocsátás-csökkentési ütemterve segítségével keményen dolgozik azon, hogy nettó emisszióit a jelenlegi 2050-es céldátumnál akár 15 évvel korábban, 2035-re nullára csökkentse.
A klímaváltozás olyan valós fenyegetés, amellyel szemben kizárólag együtt, közös erővel és közös munkával tudunk fellépni. Teljesítményünk elismerése azt jelenti: mi, a repülőtéri közösség, nem csak beszélünk róla, hanem aktívan cselekszünk is a jövőnkért
– részletezte Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója.
Folyamatosan dolgozunk a repülőtér emissziójának csökkentésén; energiahatékonysági intézkedésekkel és megújuló energia használatával lépésről lépésre haladunk előre annak érdekében, hogy karbon akkreditációs minősítésünkben szintet lépjünk, a folyamat végén pedig elérjük a nettó zéró karbonkibocsátást. A kifogások ideje lejárt, konkrét tettekre van szükség, amelyben minden vállalatnak, szektortól függetlenül megvan a maga felelős szerepe
– fűzte hozzá.
A zéró karbonkibocsátást, az energiahatékonyságot és a forgalmi fejlesztéseket érintő fenntarthatósági célokkal összhangban a Budapest Airport idén csatlakozott a STARGATE nevű konzorciumhoz is, amelynek részeként vállalta többek között egy papírmentes, felh��alapú légiáru-kezelési rendszer kifejlesztését és megteremtését. A brüsszeli repülőtér vezetésével induló projektet az Európai Bizottság közel 25 millió euróval támogatja, a Green Deal program keretében.
