Rovatok

Abstract

A világ legnagyobb városai k��zül 48-at vizsgáltak a kutatók, és kiderült, hogy több metropolisz esetében igencsak aggasztó a helyzet.

A Budapest Szolár Térkép egy webes, mobilon is futó térképes alkalmazás, amely minden épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el és mennyi áramot lehet ezekkel megtermelni.

Az Amerikai Orvosok Társasága szerint egy évtizeden belül önálló orvosszakmai terület lesz a klímaváltozás szerteágazó egészségügyi hatásainak kezelése, a WHO szerint pedig évente negyedmillióval nőhet 2050-ig a klímaváltozás okozta halálozások száma, ám a téma jelenleg csupán esetlegesen jelenik meg az orvosi képzésben.

Már most el kell kezdeniük a cégeknek felkészülni a karbonadóra, ami 2027-től válik kötelezővé. A feladat sürgető, hiszen azok, akik elodázzák, akár a mai költségek többszörösével is számolhatnak.

Egy ma született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fog átélni élete folyamán, mint a nagyszülei. Az éghajlatváltozás számlájára számos megbetegedés írható, melyek 88 százaléka az 5 évnél fiatalabbaknál fordul elő.

Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni.

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány.

Sokakat érint a rezsi változása, magánembereket és cégeket egyaránt. Akár még csak tervekben, akár már konkrét tettekben, de megindult a felkészülés arra, hogy az energiafelhasználással amennyire csak lehet, spóroljunk.

Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére.

Rekordmennyiségű, 2880 zsák hulladék összegyűjtésével zárult a X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupa.

Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a kibocsátásmentes lakások építésére – állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmánya.

Augusztus van, az előrejelzések szerint még egy jó időre visszatér a kánikula. Bár az egészséges életmódnak nemcsak ilyenkor elengedhetetlen része a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, hőség idején fokozottan figyelnünk kell arra, hogy elég vizet kortyoljunk, semmi esetre se legyünk dehidratáltak.

A Tiszai PET Kupa történetének egyik felejthetetlen helyszínéről, Cigándról indítja jubileumi hosszútávú folyótisztító hajós versenyét a szervező Természetfilm.hu Egyesület.

A GKI reprezentatív felmérés keretében vizsgálta, hogy milyen arányú az újrahasznosítás és a környezetbarát termékek előállítása a magyarországi cégek körében.

A pandémia, a klímaváltozás és az élelmiszerárak emelkedése miatt egyre népszerűbb az önellátás Bécsben. Az osztrák főváros lakóinak 30-35 százaléka termeszt valamilyen zöldséget vagy fűszernövényt az erkélyén. A haladó kerttulajdonosok pedig kaszára cserélik a fűnyírót.

A 13-25 éves korosztály túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései, 90 százalékuk állítja, hogy kifejezetten szorongást él meg a témával kapcsolatban.

Ruhák, edények, játékok, sportfelszerelés, műszaki cikkek, hangszerek – igazi kincsesbánya a bécsi köztisztaságiak, az MA48 használtcikk-kereskedése. Ráadásul annyira népszerű, hogy hét év után most újabb üzletet nyitottak.

Rekordszámú résztvevővel, vidám hangulatban és rekord mennyiségű összegyűjtött hulladékkal zárult a III. Tisza-tavi PET Kupa.