Az orvostudomány is felveszi a harcot a klímaváltozás ellen

Az orvostudomány is felveszi a harcot a klímaváltozás ellen

Az Amerikai Orvosok Társasága szerint egy évtizeden belül önálló orvosszakmai terület lesz a klímaváltozás szerteágazó egészségügyi hatásainak kezelése, a WHO szerint pedig évente negyedmillióval nőhet 2050-ig a klímaváltozás okozta halálozások száma, ám a téma jelenleg csupán esetlegesen jelenik meg az orvosi képzésben.

Hőhullámok – a súlyos szív és érrendszeri problémák drámai megugrása. Tartósan magas UV sugárzás – a bőrbetegségek és -elváltozások számának növekedése. Ezek talán a legnyilvánvalóbb példák a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásaira, ám azok jóval kiterjedtebbek, és már most átszövik az egészségügy egészét. Rendszerszintű kezelésük azonban még várat magára, és ennek jelentős mértékben az az oka, hogy a klímaváltozás az orvosképzésben sem jelenik meg kellő mértékben. Ez hívta életre a CLIMATEMED projektet, azaz a PTE ÁOK vezetésével megvalósuló nemzetközi tananyagfejlesztést.

A klímaváltozás kapcsán fontos különbséget tennünk az egyén egészségére gyakorolt káros hatások, és az ellátórendszert befolyásolók között. Természetesen az egyéni hatások is nagyon súlyosak lehetnek, de ezeket tovább súlyosbítja, ha az ellátórendszer, illetve az abban dolgozók nem kellően felkészültek a kezelésükre. A klímaváltozás ártalmas egészséghatásainak köre pedig megdöbbentően széles, és olyan kockázatok is ide tartoznak, amelyekre talán nem is gondolnánk – ismertette dr. Girán János, a PTE ÁOK Népegészségügyi Intézetének egyetemi adjunktusa, a projekt szakmai vezetője.

Azt valószínűleg tudják a legtöbben, hogy mennyire fontos a bőrünk védelme az UV sugárzás ellen a strandon, de arra már jóval kevesebben gondolhatnak, hogy a mindennapok során is figyelnünk kell erre – arról nem is beszélve, hogy a bőrgyógyászaton kívül a tartósan magas UV sugárzás komoly szemészeti problémákat is okozhat. Ennél is átfogóbb hatással jár azoknak az úgynevezett új betegségterjesztő vektoroknak, például különböző szúnyogfajtáknak, élősködőknek a megjelenése, amelyek a klímaváltozás következtében nálunk is meg tudnak élni; és olyan betegségeket terjeszthetnek, amelyekkel egész eddig nem kellett foglalkozni égtájunkon, és épp ezért a legtöbb orvos számára a diagnózis felállítása és a kezelés sem jelent meg mindennapi feladatként – sorolta fel a példákat a szakember.

Ráadásul akadnak ennél kevésbé nyilvánvalóbb összefüggések is, például a klímaváltozás által okozott mentális problémák megjelenése: a klímaszorongás, illetve az egyre gyakoribb természeti katasztrófák okozta poszttraumatikus stressz. A klímaváltozás pedig sokkal kevésbé drámaibb módokon is súlyosan befolyásolhatja az egészségünket és ennek révén az egész ellátórendszert: Girán János és kollégái például az egyre gyakoribb jelentős légnyomásváltozások légzőszervi betegségekben szenvedőkre gyakorolt hatását vizsgálják.

A még hosszan folytatható példák ellenére a klímaváltozás mégis csak kis mértékben jelenik meg az orvosképző egyetemek tananyagában:

az Orvostanhallgatók Egyesületeinek Nemzetközi Szervezete (IFMSA) 2019-es felmérése szerint a világszerte vizsgált 2817 orvosi egyetemnek csupán a 15 százaléka rendelkezett önálló kurzussal a témában.

Az Európai Unió Erasmus+ programjának keretében megvalósuló tananyagfejlesztés több célt tűzött ki. Az első az egy teljes szemesztert lefedő, 14 hetes kurzus részletes kidolgozása a klímaváltozás egészséghatásairól, azok kezeléséről és lehetséges megelőzéséről.

Mindezek mellett azt is látni kell Girán János szerint, hogy az orvosképzés során átadandó tananyag már így is rendkívül zsúfolt, így az önálló kurzus mellett olyan érzékenyítő tréninget és módszertani útmutatót is kidolgoznak, amely révén az oktatók a már meglévő kurzusaikba illeszthetik a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek átadását. Végül nagyon fontos, hogy a már praktizáló orvosok munkájába is beépüljenek a klímaváltozás egészséghatásaival kapcsolatos ismeretek, aminek érdekében továbbképzési anyagokat készítenek.

A PTE ÁOK által vezetett konzorciumban a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az írországi National University of Ireland, University College Cork , a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az újvidéki Centar za zdravlje, vežbanje i sportske nauke civil szervezet vesz részt. Az előzetes tervek szerint 2024 őszére készül el a tananyag, amely az összes európai orvosképző egyetem számára elérhető lesz majd.

Hirdetés

Összetartunk, hogy senki se fázzon – ez is lehetne a mottója Bécs energiatakarékossági tervének, amely a napokban készült el. Az osztrák fővárosban szisztematikus intézkedésekkel csökkentik az energiafelhasználást és gyorsítják fel a megújuló energiahordozókra való átállást.

Bővülnek a MÁV-START szolgáltatásai a Budapest–Kecskemét–Szeged vasútvonalon, az utolsó járat mindkét irányba egy órával később indul hétfőtől szombatig. A fővárost és több megyeszékhelyet összekötő vonalon október elsejével indul a fedélzeti vendéglátás is a járatokon.

Október 1-jétől a Decathlon hazai üzleteinek polcairól lekerülnek a PET palackos termékek, a márka ezek forgalmazását megszünteti. A polcokról lekerülő, nem értékesített mintegy 20000 darab PET palackos italt az áruházlánc jótékonysági célra ajánlja fel.

Hamarosan teljesen megújulnak a Lánchíd pesti hídfőjét díszítő kőoroszlánok talapzatai, és régi fényében pompázik majd a „Széchenyi Lánczhíd” felirat is, amely újra felkerül a talapzatokra. A hídpályát a tervek szerint idén decemberben visszaadják a forgalomnak.