Muskátli vagy petúnia helyett egyre több bécsi erkélyen piroslik paradicsom, az osztrák főváros lakói körében ugyanis egyre nagyobb trend az önellátás. Herbert Eipeldauer kertépítő és florista céhmester szerint a divat a járványra, a klímaváltozás körül kialakult vitákra és az egyre emelkedő élelmiszerárakra vezethető vissza. Az osztrák közszolgálati rádiónak, az ORF-nek azt is elmondta, hogy már a bécsiek 30-35 százaléka termeszt valamilyen zöldséget vagy fűszernövényt az erkélyén vagy teraszán.
Főleg a bio palántákat keresik és az olyan zöldség- és gyümölcsfajtákat, amelyek gondozása egyszerű és hamar teremnek. Ezen kívül egyre több lakóház és kereskedelmi ingatlan illetve iskola tetején alakítanak ki tetőkertet, ahol a lakók, bérlők kedvükre kertészkedhetnek. Az újépítésű társasházaknál már például eleve betervezik a parcellákat a tetőn.
Eközben egyre több környezettudatos kerttulajdonos cseréli kaszára a fűnyíróját. Egyrészt, mert nem olyan zajos, másrészt pedig mert a kaszálás jót tesz a biodiverzitásnak. Míg a fűnyírók a talaj faunájának 70 százalékát megsemmisítik, addig a kaszált területeken egyre több és többféle rovar lel otthonra. Ráadásul az ilyen területeket sokkal ritkábban kell kaszálni, így a növények el tudják szórni a magjukat, ami sokkal színesebb és változatosabb zöldterületet eredményez.
Franz Essl, a Bécsi Egyetem ökológusa az APA hírügynökségnek elmondta, hogy a településeken a beépítetlen területek nagy része vagy kert, vagy közpark. Így a kaszával kezelt magánkerteknek nagy jelentősége van a biodiverzitás szempontjából.
Bécsben egyébként már üzlet is nyílt az új trend hatására, ahol nemcsak mindenféle méretű kaszát és kaszakövet árulnak, de kaszáló tanfolyamokat is tartanak. A jelentkezők egyórás elméleti képzés után tesztelhetik tudásukat élesben a mezőn. A terv az, hogy a jövőben egy cserebörzét is beindítanak, ahol kerttulajdonosok kínálhatják kaszálásra területeiket olyanoknak, akik tudnak ugyan kaszálni, de nincs hol.
