A 2022-ben tizenkét éves vagy annál fiatalabb gyermekek a szimulációk szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén a maihoz képest négyszeres növekedést, 3 Celsius-fok esetén ötszörös növekedést tapasztalnak majd meg a szélsőséges időjárási eseményekben 2100-ra. Ilyen mértékű növekedést nem tapasztalna egy 2022-ben 57 éves személy hátralévő élete során semmilyen felmelegedési forgatókönyv szerint. A gyermekek és a jövő generációk növekvő valószínűséggel lesznek kitéve árvizeknek, hőstressznek, vízhiánynak, szegénységnek és éhezésnek – fejtette ki a Másfélfok elemző cikke.
Egy 2020-ban született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több folyami árvizet fog átélni élete során, mint aki 1960-ban született.
Az éghajlatváltozás súlyos következményei lehetnek a szélsőséges időjárási események miatti sérülések és halálozások, a növekvő számú fertőző betegségek, a levegőszennyezéssel összefüggő megbetegedések számának emelkedése és a hőhullámok miatti hőguta okozta halálozás.
A növekvő klímaszorongás a gyermekvállalást is befolyásolja
Az éghajlatváltozás hatásait már napjainkban is a bőrünkön érezzük, a nem túl fényes jövőkép pedig kihat a mentális egészségünkre is. A fiatalok éghajlati szorongásával kapcsolatban valaha készült legnagyobb felmérésben több mint 10 (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) ország több mint 10 000 fiatalja vett részt. A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben.
A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt.
Nemcsak a saját jövő féltéséről van szó. Sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A fent említett felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 40 százaléka habozik a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt.
2018-ban a Morning Consult által a The New York Times számára, egy 20 és 45 év közötti férfiakból és nőkből álló országos reprezentatív minta alapján készített felmérésben a válaszadók 33 százaléka említette az éghajlatváltozást, mint okot, ami miatt kevesebb gyermek mellett döntött, mint amennyit ideálisnak tartott, vagy várhatóan kevesebbet vállal.
A klímaválság hatása a gyermekvállalási kedvre nem újkeletű, már egy 2011-es Eurobarometer felmérés alapján kimutatható volt a kapcsolat az éghajlatváltozás és a tervezett gyermekek száma között. Egy későbbi, 2020-as felmérés szerint a válaszadók több mint 95 százaléka nagyon vagy extrém módon aggódik a meglévő vagy tervezett gyermekeinek jövőjéért az éghajlatváltozás okozta hatások miatt.
Egy, a V4-es országokra vonatkozó kutatásban összefüggést mutattak ki az éghajlatváltozás miatti aggodalom és a kisebb családtervezés között Magyarországon és Csehországban is, míg Szlovákiában és Lengyelországban a nagyobb preferált családmodell esetén volt kapcsolat.
