A magyar fiatalok döntő többsége szorong az éghajlatváltozás miatt

A magyar fiatalok döntő többsége szorong az éghajlatváltozás miatt

A 13-25 éves korosztály túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései, 90 százalékuk állítja, hogy kifejezetten szorongást él meg a témával kapcsolatban.

A Publicus Research az UNICEF Magyarország megbízásából idén júniusban több mint kétezer 13-25 év közötti magyarországi fiatal bevonásával mérte fel, milyen hatással van a klímaváltozás ennek a generációnak a tagjaira, hogyan gondolkodnak a jelenségről. Az online kérdőíves kutatás drámai eredményeket hozott: a hazai fiatalok 90 százaléka állítja, hogy valamilyen mértékben szorongást él meg a klímaváltozással kapcsolatban, 33 százalék pedig kimondottan erőteljesen szorong. Elmondható, hogy a korosztály többsége komoly jelentőséget tulajdonít a témának, 60 százalékuk rendszeresen, 15 százalékuk pedig napi szinten foglalkozik vele. A megkérdezettek háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében.

A válaszadó fiatalok 35 százaléka számára jelenleg a klímaváltozás a legfontosabb, 21 százalékuk számára pedig a második legfontosabb kérdés, amelyet az olyan kríziseknél is súlyosabb problémának látnak, mint az ukrajnai háború vagy a szegénység.

A Publicus felmérése szerint a klímaváltozás a képzettebb fiatalokat érdekli a leginkább (50 százalékuk első helyen említette ezt a problémát), a nem tanuló, legfeljebb szakiskolát végzett fiatalokat pedig a legkevésbé (nekik csupán 11 százalékuk tartja ezt a legfontosabb problémának). A kutatók szerint nem véletlenül, hiszen – ahogy az a vonatkozó nemzetközi adatokból is kiderül – a képzettség és a társadalmi státusz nagyban befolyásolja a klímatudatosságot. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok tanulmányaiktól és szociális hátterüktől függetlenül egyöntetűen elfogadják a klímaváltozás tényét – alig egy százalékuk mondja magát szkeptikusnak.

Félnek és tehetetlennek érzik magukat

Az UNICEF Magyarország kutatásából kiderül, hogy a hazai fiatalok csaknem 60 százaléka félelmet és aggodalmat, harmaduk pedig kimondottan dühöt él át a klímaválsággal kapcsolatban, tehetetlenséget 53 százalék, nyugalmat viszont mindössze 9 százalék érez.

A kilátások tekintetében mindössze 15 százalék mondja magát optimistának. 51 százalék, vagyis a fiatal korosztály több, mint fele nem bízik benne, hogy el lehetne kerülni a nagyobb bajt, 20 százalék pedig erősen pesszimista. A megkérdezettek messze túlnyomó többsége, 90 százaléka úgy érzi, hogy már ma, a személyes életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival. 66 százalék szerint ez kimondottan gyakran fordul elő, 18 százalék pedig állandóan érzi a klímaváltozást a saját bőrén.

Reménykeltő és fontos, hogy szinte a teljes korosztály személyesen is hajlandó lenne tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, mindössze 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem gondolja, hogy ez az ő felelőssége lenne. A válaszadók fele mindenképpen kész arra, hogy személyes áldozatot hozzon és feladjon a kényelméből, további 26 százalékuk pedig nyitott lenne erre abban az esetben, ha mindenki más is hasonlóképpen cselekszik.

Szintén lényeges visszajelzés, hogy a magyar fiatalok csaknem háromnegyede kifejezetten elégedetlen azzal, hogy mennyi információhoz jut hozzá az oktatási rendszeren keresztül a témával kapcsolatban és még többen, 84 százalékban érzik úgy, hogy szeretnének több tudást kapni az iskolában a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról.

Jöhetnek a klímahősök

Ezeknek az adatoknak a tükrében is döntött úgy az UNICEF Magyarország, hogy elindítja „Klímahősök” című kezdeményezését, amelynek célja, hogy a korosztályra jelenleg jellemző tehetetlen szorongás helyett valódi tudást, valamint részvételi, megnyilvánulási és cselekvési lehetőségeket kínáljon a fiataloknak.

A Deloitte Magyarország fenntarthatósági és klímaváltozási szakértőinek támogatásával szeptembertől megvalósuló programra mostantól lehet jelentkezni. A résztvevők nem csak informálódhatnak a számukra fontos témában, de találkozhatnak szakemberekkel, aktivistákkal és döntéshozókkal is, bepillanthatnak a gazdaság szereplőinek tevékenységébe, kérdezhetnek és megvitathatják a fenntarthatóság legfontosabb kérdéseit, hallathatják a hangjukat, illetve teljesíthetnek személyes kihívásokat is.

Azok a 14 évnél idősebb gyerekek és fiatal felnőttek, akik szívesen részt vennének az UNICEF Magyarország ősszel induló Klímahősök programjában, a szervezet honlapján keresztül regisztrálhatnak. (A 14-16 év közötti fiatalok esetében ehhez a szülők hozzájárulása is szükséges.) A szervezők a feliratkozásokkal együtt gyűjtik azokat a témával kapcsolatos konkrét, gyakorlati kérdéseket is, amelyekre a résztvevő fiatalok szeretnének választ kapni a program során.

A klímaválság egyúttal gyerekjogi válság is

Az UNICEF legfontosabb feladata megalapítása óta a gyerekek védelme, de ennek nem mond ellent, hogy ma már a környezetvédelmi problémákra és a fenntarthatóságra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Hiszen a klímaválság gyerekjogi válság is egyben A globális éghajlatváltozás hatásai a bolygó számtalan pontján már nem csak a gyerekek jövőjét veszélyeztetik, de a jelenüket is. A klímaszorongás pedig világszerte rombolja a fiatalok mentális egészségét. Egyértelmű, hogy ők a legkiszolgáltatottabbak ebben a krízisben, felelősséggel tartozunk az okozott problémákért és segítenünk kell őket abban is, hogy kiállhassanak magukért – foglalta össze Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője.

A komoly üzleti befektetés mellett életeket hivatott menteni a LAMEA Sandwich Corner által indított kriptovaluta. A tokennel az innsbrucki székhelyű szendvicsező minden éttermében lehet már fizetni, a vállalat célja pedig az, hogy az emberek tudatosan vásároljanak és a termékek összetevőire nagyobb figyelmet szenteljenek világszerte.

Látványos munkafázissal érkezett újabb szakaszához a Lánchíd felújítása: a szakemberek augusztus 11-én elkezdték lebontani a budai toronydarut, és napokon belül befejezik az ideiglenes rakpartlezárást szükségessé tevő munkákat is.