Az Európai Befektetési Bank (EIB) 2020-as felmérése szerint a magyar vállalatok az uniós átlag alatt foglalkoznak a környezeti problémákkal. A GKI elemzése szerint ennek több oka is van: egyrészt a hazai cégek többsége tőkeszegény, így a fejlesztési forrásokat elsősorban a termelés korszerűsítésre és a bővítésre fordítja, amelynek során mellékes a környezetre gyakorolt hatás; másrészt a központi döntéshozók sem elkötelezettek a klímaváltozás elleni küzdelem iránt. A környezetvédelem területén az uniós kötelező szintet teljesíti az ország, azon felül azonban kevés érdemi lépés történik.
A kutatási rámutat arra, hogy a magyar vállalkozások többsége érzékeli a klímaváltozás hatásait. Jól mutatja ezt, hogy a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ami magasabb, mint a 41 százalékos EU átlag. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a hazai vállalkozások 15 százalékának van környezetvédelmi szakértője, ami alacsonyabb, mint az EU 23 százalékos adata (ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg).
A klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik (csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal). A hazai vállalatok kisebb arányban számítanak pozitív keresleti hatásra (18 százalék, EU: 34 százalék), ami érthető: a hazai gazdaság erősen kitett az autóiparnak, amely mélyreható átalakuláson megy át, s ennek nem lesz Magyarország a kedvezményezettje. Az ellátási láncokra gyakorolt hatást is kisebb arányban látják pozitívnak (10 százalék, EU: 17 százalék), ami azt is jelzi, hogy az esetleg rövidülő láncban nem látnak piaci potenciált, ahogy abban sem, hogy a klímaváltozás miatt javul a cégük megítélése (erre a magyar vállalkozások 20 százaléka számít, szemben az uniós 38 százalékkal).
Nem meglepő ezek után, hogy a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe (ez kevesebb, mint az uniós átlag fele), míg 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogat��s esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).
Ezzel szember ugyanakkor az energiahatékonyságot javító fejlesztést közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik (36 százalék). Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka (részben) erre irányult, ami meghaladja az uniós átlagot (8 százalék).
A fenti adatok azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, ami érthető: a hazai KKV-k többsége a túlélésért küzd a gyorsan változó gazdasági helyzetben.
