A GKI Gazdaságkutató Zrt. májusi, 964, öt fő feletti vállalkozásra kiterjedő reprezentatív felmérésre alapozva vizsgálta meg a hazai vállalkozások környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeit és a cégek tevékenységének fenntarthatóságát.
A vállalkozások 21 százaléka teljes mértékben törekedett arra, hogy újrahasznosítható alapanyagokból állítsa elő termékeit, míg 36 százalékuk esetenként, 43 százalékuk pedig egyáltalán nem törekedett erre. A legnagyobb arányban a 11 fő alatti (26 százalék) és a 151–250 fő között foglalkoztató cégek törekedtek erre (23 százalék). A nagyvállalatok jellemzően eseti jelleggel hasznának újrahasznosított anyagokat. A legelkötelezettebbek a 151-250 fő közötti vállalatok, ahol ¾-ük törekszik az újrahasznosításra. Legalább eseti jelleggel újrahasznosít a feldolgozóipari cégek 61 százaléka az építőipariak 43 százaléka, a kereskedelem-javításban és üzleti szektorban pedig 57-62 százaléka.
A vállalkozások 34 százaléka állít elő környezetbarát terméket vagy szolgáltatást. Kedvező ugyanakkor, hogy a cégek 9 százaléka tervezi a környezetbarát termékek/szolgáltatások előállítását. Legnagyobb arányban a 151–200 fő közötti vállalkozások termelnek ilyen termékeket/szolgáltatásokat (62 százalék), legkevésbé pedig a 11 fő alatt foglalkoztató vállalkozások (30 százalék). A feldolgozóiparban a cégek 32 százaléka, az építőiparban 70 százaléka törekedett erre, míg a kereskedelemben a cégek 29 százaléka, az üzleti szektorban pedig a vállalatok 25 százaléka.
Azonban a vizsgált tevékenységek esetében jól látszik, hogy azok megléte nagyban függ a cégek méretétől és ágazatától. Az építési szabályok szigorítása miatt az építőipar élen jár a környezetbarát építésben. A többi ágazatban ez inkább a tulajdonos motivációjának függvénye (illetve annak következménye, hogy piaci előnyt jelent-e környezetbarát terméket/szolgáltatást előállítani).
Ugyanakkor a környezettudatossági szempontok követése a profitmaximalizáláson felüli tevékenységnek számít és egy esetleges gazdasági visszaesés vagy hirtelen történő bevételkiesés következtében a zöld szemléletmód követésének fontossága leértékelődhet. Emiatt a GKI tanulmányának egyik fontos konklúziója, hogy célszerű lenne ezen szempontok erőteljesebb megjelenítése a központi támogatásoknál.
