Rovatok

Abstract

A jövőben akár a 2010-ben bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófához vagy a 2018-as genovai hídleszakadáshoz hasonló balesetek is előrejelezhetők lesznek a modern anyag- és szerkezetanalitikai vizsgálatoknak köszönhetően. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) létrehozott Anyag- és Szerkezetanalitika – SMART diagnosztikai eljárások kutatócsoport olyan módszereket kutat és tesztel, amelyek épített környezetünk biztonságának növelésében és fenntartásában segítenek.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) virológusai nemzetközi projektben segítik a koronavírus elleni küzdelmet. Az URSAPHARM Arzneimittel és a CEBINA egy közös klinikai tanulmányban vizsgálja az antihisztaminként ismert azelasztin-hidrokloridot, mint potenciális terápiás szert a COVID-19 elleni küzdelemben. Ebben a munkában segítik őket a PTE SzKK munkatársai.

– Az egészségügyben hamarosan normává válnak a digitális platformok, és ez a techcégek és startupok befolyásának további erősödéséhez fog vezetni – derül ki a Roland Berger tanulmányából, melyet több mint 500 iparági szakértő véleményéből és a 100 legjelentősebb egészségügyi platform vizsgálatából állítottak össze.

A Leideni Egyetem és az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSFK Csillagászati Intézet) csillagásza, Varga József vezeti azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül.

A magyar járványügyi adatok utóbbi napokban tapasztalható stagnálását, romlását a szakemberek szerint a koronavírus brit mutációjának hazai terjedése okozza. Elsőként a Neumann Labs vezet be olyan PCR vizsgálatot, amely képes kimutatni a koronavírus újonnan megjelent variánsait – a brit, dél-afrikai/brazil és európai variánsokat.

Egy dél-amerikai hátrányos helyzetű település településüzemeltetéssel kapcsolatos mérnöki problémáira kell megoldást találnia egy nemzetközi csapatnak, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) hallgatói mellett egy angol és egy amerikai partneregyetemen tanuló alapszakos mérnökhallgatók alkotnak. Mindezt az online térben, a különböző szakterületekről és országokból, illetve cégektől közreműködő szakemberekkel partnerségben.

Míg a hétköznapi felhasználók egyelőre csak kóstolgatják a mesterséges intelligencia kifejezést, az AI és a gépi tanulás gyakorlatilag észrevétlenül vált mindennapi életünk egyik főszereplőjévé. Chatbotokkal beszélgetünk az ügyfélszolgálatokon, érdeklődésünk alapján kapunk termékajánlatot a webáruházakban, a streaming szolgáltatók pedig azonnal kitalálják, milyen tartalmakat érdemes nekünk kínálni.

A NASA Jet Propulsion Laboratory „Honey, I shrunk the NASA payload” 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipődoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper, a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a PLWS fejlesztését.

A Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj Program a koronavírus-járvány okozta szokatlan körülmények ellenére a 2020/2021-es tanévben is zavartalanul működik, sőt az MNB Alapítványának döntése értelmében a 2021/2022-es akadémiai évben is tovább folytatódik, méghozzá 30-ról 40 ezer forintra emelt havi ösztöndíjjal.

Mivel a kiberbiztonság egyre nagyobb szerepet játszik az iparban, a vállalatok működésében, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) mérnökképzésében kiemelt figyelmet fordítanak az interdiszciplináris tudományra.

Ami néhány évvel ezelőtt még sci-fibe illő elgondolás volt, az mára valósággá vált: mesterséges intelligencia tanítja a művégtagokat a megfelelő működésre, 3D-nyomtatóval állítanak elő csont- és porcpótlásokat, okospólókkal mérik az emberek vitális paramétereit, hogy azokból az állapotukra tudjanak következtetni.

A bécsi orvosi egyetem, a MedUni Wien kutatói több más orvosi egyetemmel és kórházzal együttműködésben olyan matematikai modellt dolgoztak ki, amelynek segítségével nagy biztonsággal azonosítani lehet azokat a koronavírussal fertőzött betegeket, akiknek már nem fog rosszabbodni az állapota. Így sokkal korábban haza lehet engedni őket a kórházból, mint eddig.

Egyre nő a kereslet az olyan szakemberek iránt, akik a nukleáris iparban szeretnének elhelyezkedni. A közeljövőben Pakson két új atomerőműblokk épül, amelyek a majdan leállítandó jelenlegi egységek pótlására lesznek hivatottak. Az új atomerőmű működtetéshez több száz nukleáris szakember munkájára lesz szükség.

Óvatos becslések szerint is mintegy 22 ezer informatikus hiányzott a magyar munkaerőpiacról 2019-ben, és ezt a szektort még a koronavírus-járvány sem tudta visszavetni. Éppen ellenkezőleg, a világválság számos területen nyitott új lehetőségeket az IT-sok számára, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a jövő kihívásait csak a technológia segítségével lesz képes legyőzni az emberiség.

Az ország vezető telekocsirendszer üzemeltetőjének közel 160 ezer autósa számára automatikusan elérhetővé válik az Autóőrszem nevű ingyenes szolgáltatás által kínált védelem a két magyar cég együttműködésének köszönhetően.

A koronavírus-járvány miatt első ízben online tartották meg a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának IX. Szentágothai Nap ünnepségét.

A biztonsági megoldásokat gyártó Kaspersky új kutatása megállapította, hogy Magyarország lakossága általában véve támogatja az emberi intelligencia növelését célzó embertökéletesítési technikákat.

Az információgyűjtés ma már egyszerű, ugyanakkor a szükséges adatot megfelelő időben nehéz megszerezni. Naponta több millió keresés történik az interneten, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a hagyományos keresőmotorok minden kérdésünkre választ adnak. De milyen gyakran találjuk magunkat olyan helyzetben, ahol a téma bonyolultsága miatt szinte lehetetlen megtalálni a szükséges információt?