Rovatok

Abstract

A globális járványhelyzet a munkánk és a magánéletünk egyre nagyobb szeletét költözteti át a digitális térbe, minden eddiginél több lehetőséget kínálva a kibervilág bűnözőinek. Becslések szerint minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot a hackerek, az egyre kifinomultabb módszerekkel pedig nehéz lépést tartani. A legnagyobb veszélynek a szűkösebb forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások vannak kitéve.

A koronavírus-járvány az irodákból otthonaikba kiszoruló munkaerővel, a boltokat, bankokat, éttermeket virtuális terekre váltó vásárlókkal, a személyes kapcsolattartást online platformokra cserélő tömegekkel, az iskolateremből és előadóból a számítógép elé költöző diákokkal pillanatok alatt változtatta meg az életünket és pörgette fel az úgynevezett digitális átállást.

Lezárult a Főtér.ro és a Puli közös projektjének első fázisa: eldőlt, mely erdélyi értékek, személyiségek, intézmények nevei kerülnek fel a Téridő Plakettre. A NASA-díjas Puli Space időkapszulája első magyar hasznos teherként juthat el a Holdra 2021 végén a Peregrine holdszondán.

Drónvizsga, regisztráció, felelősségbiztosítás, légtérhasználati előírások maradéktalan betartása. 2021-től új szabályoknak kell megfelelniük a pilóta nélküli légi járművek üzembentartóinak. Az alapképzés, illetve a drónvizsga nemcsak a biztonságos üzemeltetés miatt fontos, de a biztosítási kártérítésnek is elengedhetetlen feltétele. Az ingyenes drónpilóta alapképzésre és a 4600 forintos vizsgára 16 éves kortól lehet jelentkezni a Közlekedéstudományi Intézet honlapján.

Az előkelő 64. helyre rangsorolták a Semmelweis Egyetemet a londoni központú, tekintélyes Times Higher Education (THE) közel ötven fejlődő ország felsőoktatási intézményeit összevető nemzetközi rangsorban. A Pécsi Tudományegyetem a 155. helyezésével – csakúgy, mint a korábbi évek azonos tematikájú rangsorában – a legjobb magyar vidéki egyetem lett.

Fényes Dániel, Németh Balázs, valamint Gáspár Péter laborvezető, az ELKH SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Laboratóriumának kutatói a közelmúltban jelentették meg az Energies című folyóiratban „A Novel Data-Driven Modeling and Control Design Method for Autonomous Vehicles” című publikációjukat, amelyben az önvezető járművek irányításrendszerének tervezéséhez kifejlesztett új modelljüket mutatták be.

A jövőben akár a 2010-ben bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófához vagy a 2018-as genovai hídleszakadáshoz hasonló balesetek is előrejelezhetők lesznek a modern anyag- és szerkezetanalitikai vizsgálatoknak köszönhetően. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) létrehozott Anyag- és Szerkezetanalitika – SMART diagnosztikai eljárások kutatócsoport olyan módszereket kutat és tesztel, amelyek épített környezetünk biztonságának növelésében és fenntartásában segítenek.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) virológusai nemzetközi projektben segítik a koronavírus elleni küzdelmet. Az URSAPHARM Arzneimittel és a CEBINA egy közös klinikai tanulmányban vizsgálja az antihisztaminként ismert azelasztin-hidrokloridot, mint potenciális terápiás szert a COVID-19 elleni küzdelemben. Ebben a munkában segítik őket a PTE SzKK munkatársai.

– Az egészségügyben hamarosan normává válnak a digitális platformok, és ez a techcégek és startupok befolyásának további erősödéséhez fog vezetni – derül ki a Roland Berger tanulmányából, melyet több mint 500 iparági szakértő véleményéből és a 100 legjelentősebb egészségügyi platform vizsgálatából állítottak össze.

A Leideni Egyetem és az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSFK Csillagászati Intézet) csillagásza, Varga József vezeti azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül.

A magyar járványügyi adatok utóbbi napokban tapasztalható stagnálását, romlását a szakemberek szerint a koronavírus brit mutációjának hazai terjedése okozza. Elsőként a Neumann Labs vezet be olyan PCR vizsgálatot, amely képes kimutatni a koronavírus újonnan megjelent variánsait – a brit, dél-afrikai/brazil és európai variánsokat.

Egy dél-amerikai hátrányos helyzetű település településüzemeltetéssel kapcsolatos mérnöki problémáira kell megoldást találnia egy nemzetközi csapatnak, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) hallgatói mellett egy angol és egy amerikai partneregyetemen tanuló alapszakos mérnökhallgatók alkotnak. Mindezt az online térben, a különböző szakterületekről és országokból, illetve cégektől közreműködő szakemberekkel partnerségben.

Míg a hétköznapi felhasználók egyelőre csak kóstolgatják a mesterséges intelligencia kifejezést, az AI és a gépi tanulás gyakorlatilag észrevétlenül vált mindennapi életünk egyik főszereplőjévé. Chatbotokkal beszélgetünk az ügyfélszolgálatokon, érdeklődésünk alapján kapunk termékajánlatot a webáruházakban, a streaming szolgáltatók pedig azonnal kitalálják, milyen tartalmakat érdemes nekünk kínálni.

A NASA Jet Propulsion Laboratory „Honey, I shrunk the NASA payload” 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipődoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper, a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a PLWS fejlesztését.

A Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj Program a koronavírus-járvány okozta szokatlan körülmények ellenére a 2020/2021-es tanévben is zavartalanul működik, sőt az MNB Alapítványának döntése értelmében a 2021/2022-es akadémiai évben is tovább folytatódik, méghozzá 30-ról 40 ezer forintra emelt havi ösztöndíjjal.

Mivel a kiberbiztonság egyre nagyobb szerepet játszik az iparban, a vállalatok működésében, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) mérnökképzésében kiemelt figyelmet fordítanak az interdiszciplináris tudományra.

Ami néhány évvel ezelőtt még sci-fibe illő elgondolás volt, az mára valósággá vált: mesterséges intelligencia tanítja a művégtagokat a megfelelő működésre, 3D-nyomtatóval állítanak elő csont- és porcpótlásokat, okospólókkal mérik az emberek vitális paramétereit, hogy azokból az állapotukra tudjanak következtetni.

A bécsi orvosi egyetem, a MedUni Wien kutatói több más orvosi egyetemmel és kórházzal együttműködésben olyan matematikai modellt dolgoztak ki, amelynek segítségével nagy biztonsággal azonosítani lehet azokat a koronavírussal fertőzött betegeket, akiknek már nem fog rosszabbodni az állapota. Így sokkal korábban haza lehet engedni őket a kórházból, mint eddig.