Egy korábbi, 2017-es felmérés szerint világszerte legalább 300 millió ember küzd depresszióval, 284 millióan állandó szorongással és több mint 178 millióan alkohol- vagy kábítószerfüggőséggel. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslései alapján négyből legalább egy ember tapasztal élete során súlyos mentálhigiénés problémát, amelyre a koronavírus-járvánnyal együtt járó gazdasági és társadalmi krízisek még inkább ráerősítettek. A diagnosztizálásban és a terápiában nehézséget jelent, hogy sokan nincsenek is tisztában a betegségükkel vagy félnek a negatív megbélyegzéstől, emiatt egyáltalán nem is kérnek segítséget. A WHO adatai rámutatnak arra is, hogy világszerte az állami kiadások kevesebb mint 1 százalékát költik életmód-orvostani szolgáltatásokra.
„A jó hír az, hogy folyamatosan fejlődik a prevenció, egyre jellemzőbb az a társadalmi szemléletváltás, amely elősegíti a pszichés problémák elfogadottságát és megértését. Hazánkban is működik például a Magyar Életmód Orvostani Társaság, amely céljának tekinti, hogy javítson a társadalom egészségi állapotán, ismeretterjesztés segítségével vegyen részt az egészségmegőrzésben és az egészséges életmód kialakításában” – hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
Ugyanakkor a kutatók is folyamatosan dolgoznak azon, hogy újabb genetikai, idegtudományi, endokrinológiai eredményekkel szolgáljanak a különböző problémák megértéséhez és terápiájához. Ehhez járulnak hozzá az egyre kiforrottabb technológiai fejlesztések is, mint például a mesterséges intelligencia alapú chatbotok vagy az okoseszközökbe épített diagnosztikai eszközök, amelyek az önellenőrzés mellett az orvosok munkáját is segíthetik.
„Az adatalapú okostechnológia és a mesterséges intelligencia minden eddiginél személyre szabottabb és hozzáférhetőbb szolgáltatásokat biztosíthat, amely az egészségügyben is felerősíti a fogyasztói szemléletet. A járványhelyzetben elfogadottabbá vált a digitális távellátás, és a páciensek is nagyobb bizalommal osztják meg személyes egészségügyi adataikat” – nyilatkozta ennek kapcsán Bella Márió Péter, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának menedzsere. „Az adatalapú technológia hatalmas lehetőségeket nyithat meg a jövőben, hiszen az orvosok akár a páciens egész életére visszamenőleg is felállíthatnak egy-egy kórképet. Ez minden eddiginél holisztikusabb megközelítést tesz lehetővé, amelyben a testi és lelki jólét egy elválaszthatatlan egységet képez” – fűzte hozzá a szakértő.
Az életmóddal összefüggő betegségek gyógyítása nem pusztán szociális, hanem gazdasági érdek is, mivel az erre irányuló átfogó terápiák jó esetben csökkenthetik a krónikus betegségek későbbi kialakulását, amivel mérsékelhetők az államra, egészségügyi intézményekre, szakemberekre, gondozókra, munkáltatókra és biztosítókra nehezedő terhek. A Covid-19 által okozott járványhelyzet is igazolta, hogy az életmódorvoslás fejlesztése az egészségügyi szervezetek és a kormányok fontos feladata, ami az érintett felek közös erőfeszítése által lenne lehetséges.
