Bő fél éven keresztül volt látható a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum „Bringára váltva” címet viselő időszaki kiállítása. A kerékpározás történetét bemutató kiállítást a látogatók körében nagy érdeklődés övezte. Az intézmény tett is ezért, a népszerűsítő videóban Mucsi Zoltán színművész és Valter Attila kerékpárversenyző hívta fel a figyelmet a kiállításra.
A november 7-én rendezett zárókonferencia elsősorban nem a tárlatról szólt, hanem a magyarországi bringázás legfontosabb területeit járták körbe a megszólaló szakemberek. A hazai szabadidős kerékpározásról szóló kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyarországi kerékpáros turizmus a magyar bicikliseket jól megszólította, azonban a külföldiek idevonzásában még nagy hiányosságok vannak. Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke szerint ebben közrejátszik az is, hogy az EuroVelo 6-os útvonal magyarországi szakasza nincs a legjobb állapotban, főleg az osztrák és a szlovák szakaszokkal összehasonlítva.
Szilasi László, a Bringatúra Kft. ügyvezetője szerint a BalatonBike 360 kezdeményezés ezen akar változtatni. A projekt lényegében a Balaton körüli, jól ismert útvonal köré, nagyjából 20 kilométerre található egyéb kerékpáros desztinációkat teszi hálózatba, közelebb hozva az emberekhez például a Balaton-felvidéket., és bevonva mountain bikeos és graveles útvonalakat is. Szintén hasznos kezdeményezésnek ítélték meg az idén nyáron hagyományteremtő jelleggel megrendezett Balatonfondót is, ahol 1300 résztvevő volt, azonban az eseményről készült képgalériát ennek a létszámnak legalább ötvenszerese tekintette meg.
Pénzes Erzsébet kiemelte, hogy a kerékpárosokat már számos jó kezdeményezés segíti. Létezik már kárékpáros applikáció, vannak kerékpárosbarát szolgáltatók, helyszínek, munkahelyek is, a védjegyeket megadott szempontrendszer alapján ítélik oda az adott cégeknek, attrakcióknak.
Az e-bike megjelenése kapcsán a résztvevők kiemelték, hogy nem jó lehetőség, hiszen nemcsak a nem kerékpározók számára hasznos, hanem a rendszeresen kerékpározóknak is új kapukat nyit ki. Társaságok esetén például a különböző erőnlétű emberek közös tekerését is lehetővé teszi.
Fotó: Tóth Marcell / GazMag
Szintén kerekasztal-beszélgetést szenteltek a hazai karékpáros versenysportról is. Vizer Barnabás, a Magyar Kerékpáros Szövetség főtitkára elmondta, hogy pár éve bevezették Magyarországon azt a módszert, hogy a legjobb kerékpárversenyzőink, szakágtól függetlenül terepen is készülnek és versenyeznek. Ez amiatt kulcsfontosságú, mert hazánkban nincsenek igazán nagy hegyek, ezért egy országúti kerékpáros versenyző addig hátrányban van a nemzetközi élmezőnnyel szemben, ameddig külföldre nem kerül. Ezt a terepen való készüléssel jól lehet kompenzálni. Schmidt Gábor, a Honvédelmi minisztérium helyettes államtitkára kiemelte, hogy a hazai rendezésű világversenyek mindig lökést adnak a versenysportnak, erre jó példa a kerékpár esetében a Giro d’Italia 2022-es magyarországi nagy rajtja, vagy az atlétika esetében a 2023-as budapesti világbajnokság.
Dér Zsolt szövetségi kapitány szerint bár volt emiatt növekvő érdeklődés, de nem beszélhetünk hatalmas lökésről, hazánkban a bringázás versenysport-oldalának tömegbázisa továbbra is kicsi, így kisebb merítésből kell kihozni a legjobbat. Ugyanakkor az edzői oldalon is vannak hiányosságok. Magyarországon húsznál is kevesebb főállású kerékpáredző dolgozik. Összehasonlításképpen a hazai sikersportágnak számító kajak-kenuban csaknem 400 főállású edző dolgozik. Ezen javíthat az, hogy a Testnevelési Egyetemen a kerékpáredzői képzés egyre gyakrabban indul, egyre több jelentkezővel.
Az Utánpótlás a versenysportban kerekasztal során azt fejtegették a résztvevők, hogy miként lehet megtalálni, és a sportágba vonzani a tehetséges gyerekeket. Soós Sándor, a Superior Racing Team vezetője szerint nem a gyerekeket kell megszólítani, hanem inkább a szülőket. A csapatnak jelenleg 200 versenyzője van. Náluk versenyez az a Takács Zsombor is, aki november elején az U19-es korosztályban Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett cyclocrossban. A csapat edzője, Búr Zsolt elmondta Zsomborral kapcsolatban, hogy 11 évesen érkezett edzésre, és fokozatosan lépett előre.
A Superior csapat piaci alapon működik: a versenyzői létszám fenntartja a főállású edzőket, a saját rendezésű versenyek bevételét pedig visszaforgatják a legtehetségesebb versenyzők finanszírozásába. Nemcsak a klub és az edző, hanem a család szerepe is sokszor fontos lehet. Valter Tibor, a Cube Csömör csapatvezető elmondta, hogy az ő csapatuk és a Superior együtt lefedi a teljes magyar utánpótlás mintegy háromnegyedét. Ugyanakkor a csömöri csapat is messze van még attól, hogy önfenntartó legyen. Valter Attila édesapja szerint
ahhoz, hogy egy tehetséges fiatalból kész klasszis versenyző váljon, az edzésekkel, felszereléssel, utazásokkal, nevezési díjakkal, mindennel együtt az évek során összesen több tízmilliós összegre lehet szükség.
Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie főszervezője arról számolt be, hogy a magyar körverseny szintlépése, és a hazai versenyzők egyre jobb eredményei miatt a magyar csapatok, és utánpótlásnevelő-műhelyek kapcsolatrendszere, és nemzetközi beágyazottsága is nagyot lépett előre. Fontos terület a szakágak közötti átjárás. Abban egyetértettek a szakemberek, hogy nem minden versenyző alkalmas minden szakágra. Azonban az országút továbbra is reklám- és gazdasági szempontból szintekkel a hegyikerékpár, a cyclocross, vagy a többi szakág előtt jár. Valter Tibor hozzátette, hogy a montiban tízszeres világbajnok svájci Nino Schurter nagyjából feleannyit keres, mint Valter Attila, aki a világranglista századik helye környékén van országúton, és messze nem tartozik a legjobban kereső bringások közé.
Búr Zsolt kiemelte, hogy a családi háttér amiatt is fontos, mert tapasztalata szerint ahol a szülő – jellemzően az apuka – komolyabb szinten biciklizik, ott nagyobb eséllyel vág bele ebbe a sportágba a gyermek is, ezt figyelhettük meg Valter Attila és Vas Kata Blanka esetében is. Utóbbinak két testvére is kerékpárversenyző lett.
A biciklizés kapcsán fontos szempont, hogy hol, és milyen körülmények között tudjuk megtenni. Ezt a kérdéskört járta körbe a Kerékpározható infrastruktúra kerekasztal. Magyarországon a szabály szerint mindenhol szabad kerékpározni, ahol nem tilos, ugyanakkor a beszélgetést résztvevői kiemelték, hogy nem mindenhol kellemes és komfortos. Közlekedési konfliktusok közúton és terepen is előfordulnak, erdőben például a túrázók és a lovasok is közlekednek, és a természet védelme erdőben, hegyekben bringázáskor is kiemelten fontos. Közúton pedig a közlekedési kultúra erősítésére lenne szükség, ez minden résztvevő érdeke lenne. A kerékpáros közlekedők száma a koronavírus-járvány után látványosan felduzzadt, ami összességében jó, azonban sok köztük a rutintalan bringás is, akinek meg kell tanulnia a más közlekedési eszközökkel együtt történő közlekedést.
