Szinte minden iparágban alkalmaznak már mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, amelyekkel a vállalatok bizonyos folyamataikat hatékonyabban tudják elvégezni. Ez alól nem kivétel a kereskedelmi szektor sem, ahol sok esetben már most használnak ilyen eszközöket, de az előnyök mellett érdemes kiemelten odafigyelni a kockázatokra is. A ChatGPT robbanásszerű fejlődésével egyre több helyen szivárog be az életünkbe a mesterséges intelligencia, ez azonban nem csak a ChatGPT-re korlátozódik, számos más megoldás is létezik, melyeket a vállalkozások vagy akár a hétköznapi emberek használhatnak.
A cégek nem most kezdik el használni a mesterséges intelligenciát, ez már folyamatosan zajlik jó ideje, viszont a szabályozás lohol a fejlődés után. Pont azért szükséges ezzel a területtel foglalkozni, mert vannak vadhajtásai
– nyilatkozta Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal adatvédelmi és technológiai csoportjának vezetője.
A kereskedelemben már a teljes ellátási láncra rá lehet engedni az ilyen eszközt, hogy hatékonyabban és gyorsabban vegye észre például azt, ha valamiféle alapanyagból mondjuk nem áll rendelkezésre vagy előre láthatólag nem fog annyi rendelkezésre állni, mint amennyire szükségünk lesz a termeléshez. Ezekkel az eszközökkel már a megrendelési folyamatot is tudják automatizálni, tehát az egész folyamat hatékonyabb, gyorsabb, simább lesz. Természetesen kell hozzá emberi kontroll is, tehát nem lehet szabadjára engedni a mesterséges intelligenciát.
Ugyanakkor a technológiai fejlődés használható akár arra is, hogy a fogyasztókat szondázzák, azt mérjék, mi tetszik nekik, mire vágynak, mi az, amit megvesznek, mi az, amit ignorálnak. Egy kicsit elrugaszkodottabb megoldás, amikor például az üzletek kameráinak képét használja fel a mesterséges intelligencia arra, hogy leolvassa, mit gondolnak az emberek, amikor egy-egy terméket meglátnak, például mérgesek-e az árát látva. Ezeket a tapasztalatokat aztán fel lehet használni az árazásnál vagy a termékek elhelyezésénél az áruházon belül.
A mesterséges intelligencia a munkaszervezésben is segítséget nyújthat, a kiskereskedelmi üzleteknek például abban, mikor kell újabb pénztárt kinyitni, mikor éri el a forgalom azt a szintet, ahol már be kell avatkozni. Ezeket a kérdéseket eddig megfigyelés útján kezelték, de a technológia fejlődésével könnyen automatizálhatók.
A szakértők úgy gondolják, hogy talán már az sincs nagyon messze, hogy egyszer a tipikus vásárlásaink alapján a mesterséges intelligencia összeállítson számunkra egy kosarat, azt is figyelembe véve, hol melyik termék olcsóbb.
Napjainkban a szabályozás sok esetben csak szalad a fejlődés után, vagyis a mesterséges intelligencia használatára egyelőre korlátozottan elérhetők jogszabályok. Egyrészt léteznek nemzeti szabályozások, eseti bírói döntések, de nincs egységes uniós szabályrendszer. Jelenleg kidolgozás alatt van az EU erre vonatkozó jogszabálya, amit kötelező lesz majd alkalmazni a tervek szerint 2025 végétől. De már jelenleg is meg kell felelni például az EU adatvédelmi rendeletének, a GDPR-nak, Magyarországon is szabtak már ki 250 millió forintos bírságot épp a mesterséges intelligencia használatáért.
A mesterséges intelligenciát lehet rosszul használni, nem transzparens módon, ami a bizalomnak önmagában is árt. És nyilván, ha nem bíznak a cég működésében a felhasználók, az ügyfelek, akkor az már az üzletben is megjelenik, tehát ott is káros hatása lesz
– hangsúlyozta ki Nagy Dániel Attila.
A Deloitte szakértője szerint az érintett cégek számára a legcélravezetőbb az, ha feltérképezik az üzleti igényeket, tehát azonosítják azokat a pontokat, hogy hol segíthet nekik ilyen eszköz. Utána érdemes felmérni, hogy milyen jelenlegi szabályok vannak, tehát mire kéne odafigyelni, itt egy tervezési fázis szükséges.
