A növekvő infláció, a kedvezőtlen gazdasági környezet, valamint az elszabaduló energiaárak miatt egyre nagyobb kihívást jelent Budapest közösségi közlekedésének működtetése – írta közleményében a Budapesti Közlekedési Központ.
Az egyéves BudapestGO applikáció számos változást hozott a fővárosban közlekedők szokásaiban. Az új, digitálisan elérhető termékek az alkalmi utasokat is jegyvásárlásra ösztönzik. Ezzel egy időben csökkent a kereslet az átszállójegyre, a metrószakaszjegyre, illetve a hetijegyek és a kiegészítő heti bérlet értékesítése is visszaesést mutat a koronavírus-járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest. Az elmúlt időszakban sok probléma merült fel az 5/30 BKK napijegy használatával és megfelelő érvényesítésével kapcsolatban, emiatt a cég a jelenlegi megoldás helyett egy digitálisan elérhető új termék bevezetésén dolgozik.
A felsorolt termékeket április 1-től kivezeti a BKK a kínálatából.
A BKK áremelést is bejelentett, a jelenlegi 1500 forintról 2200 forintra emeli a repülőtéri vonaljegy árát, szintén április elsejétől.
A szóban forgó jegytípus a teljes jegybevétel mindössze 4 százalékát teszi ki. A BKK 2019-es felmérése alapján a járat utasainak 83 százaléka külföldi, akik csak alkalmi jelleggel használják a társaság szolgáltatásait, éppen ezért kevésbé érzékenyek a jegy árára. A jellemzően turisták által használt 100E busz új tarifája még az emelést követően is elmarad a nemzetközi viszonylatban vizsgált városok áraitól.
A jegyek, bérletek árát Budapest Főváros Önkormányzata állapítja meg. A városvezetés kiemelt várospolitikai célja, hogy a közösségi közlekedést használók száma elérje, majd meg is haladja a koronavírus-járvány előtti szintet, és mindaddig, amíg erre pénzügyileg egyáltalán lehetősége van, a budapestiek által használt alapvető jegy- és bérlettermékek árának nominális szinten tartására törekszik.
