Civitas Sapiens ’19 – Okos város szakmai konferencia

Civitas Sapiens ’19 – Okos város szakmai konferencia

Hagyományteremtő jelleggel került megrendezésre a Digitális Jólét Program, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Lechner Tudásközpont által szervezett Civitas Sapiens ’19 – Okos város szakmai konferencia. A szeptember 19-i esemény házigazdája az NKE Ludovika Campusa volt.

A konferencia elején Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, majd Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője köszöntötte a résztvevőket, és sor került a két intézmény közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására.

Az első előadást Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgáltatásért felelős államtitkára tartotta, melyben a digitalizációra való nyitottság fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a cél, hogy 2030-ra Magyarország Európa élmezőnyébe kerüljön a digitális világ és az okos megoldások terén. Ezen társadalmi célok eléréséhez a közigazgatás digitálissá és adatalapúvá tétele szükséges.

„Digitalizációs folyamatok Magyarországon” címmel tartott előadást Solymár Károly Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a digitális gazdaság és -társadalom–mutatóban, azaz a DESI-indexben a mezőny hátsó felében helyezkedünk el. Bár sok tényezőben, például sávszélességben világszinten is versenyképesek vagyunk, a humántőke és kompetenciák terén (amely jelentős súllyal szerepel a DESI-indexben) még sokat kell fejlődnünk ahhoz, hogy elérjük céljainkat. A digitális gazdasággal azért is érdemes foglalkozni, mert a magyar GDP több, mint ötödét közvetve ez a szektor állítja elő, amiben élen járunk Európában. A KKV-k közül is azok lehetnek versenyképesek, amelyek felismerik a digitalizáció jelentőségét, ilyen irányú fejlesztéseiket számos állami pályázat is támogatja.

A Belügyminisztérium által koordinált okosváros-fejlesztési projektet Dukai Miklós mutatta be. Az önkormányzati helyettes államtitkár a Monoron zajló technológiai és településfejlesztési pilot projektről beszélt. A cél egy olyan okosváros-fejlesztés, amelynek elemei a lakosságot, az önkormányzatot és az államot szolgálják, és mintaként felhasználhatók más települések számára is. A projekt, mely a tervek szerint 2020 végére készül el, közel 1 milliárd forint értékű okos fejlesztést fog megvalósítani a városban. A központi platformszolgáltatás részeként többek között települési térinformatikai platform, városkártya vagy mobilapplikáció is várható. A célzott beavatkozások között közvilágítás-fejlesztésre, intelligens épületüzemeltetésre, okos utcára (okos zebrákkal és internetelérési pontokkal), okos iskolára, várostárcára, a térfigyelő rendszer korszerűsítésére, valamint intelligens kisvárosi közlekedés megvalósítására kerül majd sor.

A Civitas Spaiens konferencia idei vendégországa Lengyelország volt. Előadóként a lengyel URBACT kontaktpont szakértője, Aldo Vargas Tetmajer képviselete az országot a plenáris ülésen. Vargas Lengyelország okosváros-fejlesztéseit osztotta meg a hallgatósággal. Ebből megtudtuk, hogy a különféle szakpolitikai stratégiákban már 2015 óta megjelent az okos város fogalma. Az országban jelenleg 25 kiemelt projekt zajlik ebben a témában, melyből 2 nagyvárosra, 23 pedig kisvárosra vonatkozik. Fontos szempont a projektekben, hogy a smart city fejlesztések során a társadalmi részvétel is jelen legyen. Ezek mellett az URBACT keretein belül is számos kisebb vagy nagyobb projekt megvalósítása is folyamatban van. Vargas előadása végén felhívta a figyelmet arra, hogy a településfejlesztők világkonferenciája, a World Urban Forum 2022-ben Katowicében lesz megtartva, melyre ezúton is meginvitálta a hallgatóságot.

A plenáris ülés zárásaként egy 10 okos megoldást bemutató Smart Pitching versenyre került sor, ahol az előadóknak fejenként 3 percben volt lehetőségük bemutatni okos megoldásaikat. A közönségszavazás alapján a PearlEnterprises által fejlesztett okos zebra végzett az első helyen.

A „Digitalizáció a településfejlesztésben”-kerekasztal Tózsa István (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára) vezetésével zajlott, résztvevők voltak Sík András (Lechner Tudásközpont), Rupp Zoltán (Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) és Rostás Zoltán (ZalaZone). Sík Andrástól megtudtuk, hogy a településfejlesztés egy körkörös folyamat. Tózsa István szerint a fejlesztés tervezésekor a „mit?” és a „miért?” kérdéseket kell megválaszolnunk, ez után térhetünk rá, hogy „hol? és „hogyan?”. A legnagyobb kihívások és veszélyek közül Rupp Zoltán a fenntarthatóságot nevezte meg, Rostás Zoltán azt, hogy tudjuk-e tartani a lépést a technológiai fejlesztésekkel, Sík András pedig a deperszonalizációt.

A „Városmenedzsment”-kerekasztal Kaiser Tamás (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos dékánhelyettese) vezetésével zajlott, résztvevők voltak Sain Mátyás (Lechner Tudásközpont), Borbola István György (Békéscsaba polgármesteri tanácsadója), Jakab András (Székelyudvarhely városmenedzsere) és Széles András (Tamási alpolgármestere). A mini workshopból kiderült, hogy az eltérő városméretből adódóan eltérő méretű okos megoldásokra van szükség, ráadásul mivel minden település más, városspecifikus beavatkozásokra, fejlesztésekre kell fókuszálni.

A konferencia végén Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára osztotta meg a hallgatósággal a záró gondolatokat.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.