Magyarország 2024. május elsején lett az Európai Unió tagja. Május 9-e pedig a Schuman-nyilatkozat aláírásának évfordulója, vagyis az Európa-nap- Hazánk EU tagságának tízedik évfordulóján tartottak először futóversenyt Budapesten ezen a napon, akkor 10 kilométert. A táv azóta minden évben egy kilométerrel hosszabb lett, és a sportesemény is egyre népszerűbb.
Idén, az újabb kerek évforduló alkalmából 20 kilométer várt a résztvevőkre. Ezt egyénileg, valamint két- és háromfős váltóban is le lehetett futni. Az útvonal nagyrészt a pesti rakparton zajlott, egy lezárt, 6,7 kilométeres körön, amelyet háromszor kellett megtenni.
Az esemény és a terep is ismerős volt, ugyanis sorozatban harmadszor (ha a koronavírus-járvány alatti instant teljesítést is idevesszük, akkor negyedszer) vettem részt a versenyen. Nem csalódtam, tudtam, hogy mire számíthatok. A nevezés ingyenes, ettől függetlenül a rajtszám mellé póló is járt (ezúttal kék színű), és bőséges frissítésre is olt lehetőség az útvonalon. A rajt-cél zónában, valamint a kör felénél a szokásos víz, izó, szőlőcukor és banán várta a mezőnyt.
Bár szakaszos rajtolás volt, ez nem a várható tempó, hanem a rajtzónába érkezés sorrendjében történt, így főleg az első körben sor volt a kerülgetés és előzgetés, ami a gyorsabb és a lassabb futók számára is zavaró volt néha. A hangulatra ugyanakkor nem lehetett panasz, jó néhány ismerős arcot láttam a mezőnyben, sok a visszatérő futó. Szintén elmaradhatatlan résztvevői az EU Futásnak a Margit-híd környékén ritmust adó dobosok, akik amolyan plusz motivációként biztatják ütemesen a futókat. De a rakparton az északi visszafordítónál álló cheerlader-csapat is mindig látványos elemeket produkált, el-elfeledtetve kis időre az egyébként nyárias melegben a hőséggel és önmagukkal küzdő amatőr sportolókkal, hogy néhány kilométer hátra van még.
A legjobbak ideje 1 óra 15 percen belüli volt, az utolsó célba érkezők pedig heroikus küzdelem után három óra körüli idővel értek be. A jutalma mindenkinek a „szokásos” befutóérem volt, a design ugyanis évek óta nem változott, csak a rajta szereplő szám lesz mindig egyre nagyobb.
A saját teljesítményemmel is elégedett vagyok. Nem ez az év fő versenye számomra, így egy lazább futást terveztem, de azért mindenképpen két órán belüli idővel. Ez össze is jött. Sőt, magamat is megleptem, hogy a nagy meleg ellenére is tudtam könnyen tudtam tartani egy egyenletes, és nem is rossz tempót, így 1:46-tal kezdődő idő lett a vége. Tempó alapján ez javuló tendencia a Gúta és Brno után.
Bár az idei év volt a kerek évforduló, a futók számára minden bizonnyal mégis a jövő évit előzi majd meg a nagyobb várakozás, ugyanis a 21 év – 21 kilométer már egy félmaratoni távot jelent, és ez a szó sok amatőr futó számára plusz motivációt tud jelenteni.
