Új iránymutatás érkezett a globális minimumadó kapcsán

Új iránymutatás érkezett a globális minimumadó kapcsán

Az OECD által megalkotott szabályrendszer hosszú és bonyolult, így nem véletlen, hogy a szervezet rendszeresen további kommentárokkal próbálja egyértelműbbé tenni az egyes sarokköveket.

Tavaly márciusban az OECD nyilvánosságra hozott egy részletes kommentárt a globális minimumadó körüli jogbizonytalanság eloszlatása céljából, majd idén februárban hasonló célból kiadta az első adminisztratív iránymutatását. Most azonban egy újabb, második Iránymutatás is napvilágra került újabb dokumentumokkal, egy nagyobb csomag részeként. A kommentár terjedelme 228 oldal, az első Iránymutatás terjedelme 111 oldal, a mostani másodiké 91 oldal.

Az szembetűnő, hogy az eredeti joganyag ilyen terjedelmű magyarázata (ráadásul egyelőre nem egységes szerkezetben) habár próbálja segíteni a jogalkalmazást, azonban az amúgy már a szabályok szintjén is nagyon bonyolult rendszert még bonyolultabbá teszi, ráadásul egységes szerkezet nélküli több külön dokumentumot kell összeolvasni és együttesen értelmezni.

A friss, második Iránymutatás több technikai kérdést próbál tisztázni, többek között, hogy milyen pénznemben és milyen deviza-árfolyamon kell az adókötelezettséget meghatározni; hogy miként kell a valós gazdasági tevékenységek kedvezményét meghatározni bizonyos speciális esetekben; hogy hogyan kell kezelni különböző adókedvezményeket; vagy hogy milyen szabályoknak kell a belföldi kiegészítő adónak megfelelnie.

Különleges mentességek is bekerültek a szabályok közé

Mindezen kívül az iránymutatás két érdekes mentességet, úgy nevezett safe harbour-t is tartalmaz. Az első alapvetően arra szolgál, hogy az aluladóztatott csoportcégek országában kivetett helyi feltöltési adó bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesítse a vállalatcsoportot az alól, hogy adókötelezettségét ezen aluladóztatott csoportcégek vonatkozásában az anyavállalat, illetve egyéb csoportcégek országainak szabályai alapján is kiszámítsa. Ez alapján tehát a belföldi kiegészítő adó a feltöltési adókötelezettség végleges összegének fog minősülni, annak összegét más országok adóhatóságai elvileg nem fogják tudni vitatni.

A safe harbour a compliance terhek csökkentése mellett tulajdonképpen azt a problémát hidalja át, hogy a belföldi kiegészítő adó és a más országokban a GloBE-szabályok alapján megállapított feltöltési adó összege eltérő lehet. A jelenlegi szabályok alapján ugyanis egy vállalkozásnak két eltérő szabályrendszer mentén kell kiszámolnia adókötelezettségét, egyrészt a GloBE-szabályok alapján, másrészt a helyi feltöltési adó szabályai alapján – részletezte Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A safe harbour nélkül elképzelhető, hogy annak ellenére, hogy egy ország bevezeti a belföldi feltöltési adót, és ezáltal az effektív adókulcsa egy ott lévő vállalkozásnak eléri a GloBE-szabályok által előírt 15 százalékos minimumot, egy másik ország eltérő szabályok vagy értelmezés miatt ezt nem fogadja el, és mégis adóztatni akarja a vállalkozást, amely számításai alapján 15 százalékosnál alacsonyabb effektív adókulccsal rendelkezik. A safe harbour ezt a helyzetet próbálja kezelni azáltal, hogy a safe harbour szabályoknak megfelelő feltöltési adó esetén kizárja a további GloBE-szabályok alapján történő adóztatást.

A fenti szabály kialakítása miatt az OECD hosszabb távon egy úgynevezett peer review folyamatot is be kíván vezetni, melyben a tervek szerint az egyes tagállamok fogják vizsgálni a más tagállamok által bevezetett feltöltési adó szabályokat, hogy azok mennyire vannak összhangban a GloBE-szabályokkal, illetve az egyéb belföldi feltöltési adóra vonatkozó iránymutatásokkal. Err��l a folyamatról keveset lehet tudni, azonban a szakértők szerint nem sok jóval kecsegtet, ha 143 ország fogja vizsgálni 143 ország szabályozását, és próbálja majd megítélni, hogy azok összhangban vannak-e a már most is több száz oldalas szabályrendszerrel.

A második safe harbour még érdekesebb, ugyanis kimondja, hogy azon vállalatcsoportok, amelyek végső anyavállalata olyan országban van, ahol a társasági adó mértéke legalább 20 százalék, egyes, a végső anyavállalat országára vonatkozó adófizetési szabályokat 2026-ig nem kötelesek alkalmazni. Kérdés, hogy ez a szabály az Egyesült Államoknak tett gesztusnak tekinthető-e, ahol a Biden-adminisztráció minden kinyilatkoztatása és törekvése ellenére kongresszusi többség hiányában nem tudja bevezetni a GloBE-szabályokat.

Tisztázák az adatszolgáltatást

A második Iránymutatáson kívül az újonnan megjelent csomag részeként bejelentették a globális minimumadóhoz kapcsolódó adatszolgáltatás végleges részleteit is. A jelentendő adatok listájának tervezete már 2022 végén megjelent, ugyanakkor a megjelenést követő további egyeztetések eredményeképp a lista jelentősen bővült és adott esetben több száz adat kigyűjtését és jelentését írja elő a vállalatcsoportoknak. A vállalatcsoportok compliance terhei ennek megfelelően jelentősen növekedni fognak, de a szükséges adatok végleges listájának birtokában már el tudják kezdeni a felkészülést jövőbeli compliance feladataik teljesítésére.

Ezen felül szintén bekerült az új csomagba egy az adóegyezményeket kiegészítő, és a fejlődő országoknak bizonyos feltételekkel kiterjesztett forrásadóztatási jogot biztosító mechanizmus is. Ez az új szabály, a GloBE-szabályok rendszerén kívül esően lehetőséget biztosít bizonyos esetekben a forrásországoknak, hogy (további) forrásadót vessenek ki bizonyos kifizetésekre abban az esetben, ha a fogadó ország névleges társasági-adókulcsa 9 százaléknál alacsonyabb (a 9 százalék és a fogadó ország adókulcsa közti különbözet erejéig).

Figyelemre méltó, hogy az új szabály éppen a 9 százalékos magyarországi társasági-adókulccsal megegyező mértékben állapította meg a kötelező minimum adóterhelés mértékét. Ebből adódóan a magyarországi társaságoknak a legtöbb esetben nem várható többlet-adókötelezettsége ez alapján az új és szintén összetett szabály alapján – emelte ki Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának partnere.

A legutóbbi fejlemények következtében ugyan egyre több bizonytalanság tisztázódik a globális minimumadó bonyolult szabályrendszere körül, azonban amellett, hogy az új iránymutatások is vetnek fel új kérdéseket, az adószakma a már eddig meglévő szabályok kapcsán is számos nyitott technikai kérdés rendezésére vár további Iránymutatások formájában. Emitt továbbra is számos vállalatcsoport vár arra, hogy jövőbeli adókötelezettségének meghatározásához teljes körű információk álljanak rendelkezésére, hogy megkezdhessék a megfelelő felkészülést.

Csaknem egy teljes hónapra megnyílik a Pesti alsó rakpart a pihenni és mozogni vágyók előtt. Július 26 és augusztus 15 között a gyalog és mikromobilitási eszközzel (kerékpárral vagy rollerrel) közlekedők autómentes környezetben használhatják a Jane Haining rakpartot.

A közösségi autózás már 1992 óra része Bécs mindennapjainak. Az igények akkorák, hogy a Free2move vállalat az év végére 1100 járműre bővíti flottáját az osztrák fővárosban.