A digitalizáció alapjaiban írhatja át a sportipart

A digitalizáció alapjaiban írhatja át a sportipart

A digitális technológia szinte nem tapasztalt növekedési lehetőségeket nyit meg a sportiparban, ráadásul lehetőséget kínál arra, hogy innovatív és személyre szabott élményeken keresztül hozza közelebb a rajongókat.

Nem kérdés, hogy a technológia minden iparágban átalakította és tovább fogja átalakítani a vállalkozásokat, gyökeresen megváltoztatva mind az ügyfélélményt, mind a szervezetek belső működését. Különösen a sportiparban zajlik gyors felfordulás, és a digitális technológia soha nem látott növekedési lehetőségeket nyit meg – derült ki a Deloitte sportdigitalizációról, trendekről és átalakulásról szóló tanulmánya.

Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen aknázni, a sporttal foglalkozó szervezeteknek holisztikus digitális átalakításra lesz szükségük: a technológiát az üzlet minden aspektusába be kell építeniük, de az ilyen szervezeti átalakulást nem szabad félvállról venni, meg kell határozni a pontos célokat és skálázni kell a folyamatot – ismertette mondta Hosszu Gábor, a Deloitte sporttanácsadási csapatának igazgatója.

A technológia nyújtotta lehetőségek négy kategóriába sorolhatók: a tartalom elérésének kiszélesítése, a rajongói élmény fokozása, a szponzorok bevonása és az új bevételi források csatornázása.

Az okostelefonok és a táblagépek térhódítása hozzájárulhatott az élő meccsek látogatottságának csökkenéséhez, mivel egyre többen térnek át az élő közvetítésre. A National Football League (NFL) és a Major League Baseball (MLB) nézőszáma a 2007-es szint alatt van, míg a National Hockey League (NHL) és a National Basketball Association (NBA) nézőszáma a 2012-2013-as szezon óta csökkent. Ugyanakkor az over-the-top (OTT) platformok a növekedés új motorjaként jelennek meg: miközben az NFL televíziós nézettsége csökkent, az NFL-meccseket streamelő rajongók száma 2017-ben 25 százalékkal nőtt.

A sportszervezeteknek stratégiailag kell használniuk a digitális médiát, hogy közvetlen kapcsolatot építsenek ki a rajongókkal. Ennek egyik módja a műsorszolgáltatókkal való partnerség, hogy több csatornán keresztül tudják irányítani a tartalmat, ami rengeteg valós idejű marketinglehetőséget is lehetővé tesz. Végső soron a tartalom digitális optimalizálása a különböző platformokon segít kiszélesíteni a sporttal foglalkozó szervezetek tartalmi elérését.

Napjainkban sok sportrajongót már nem csupán a játék érdekel, hanem olyan exkluzív és megosztható élményre vágynak, amit a technológia felerősíthet. A sporttal foglalkozó szervezetek növelhetnék a stadionok látogatottságát olyan immerzív technológiák használatával, mint a kiterjesztett és virtuális valóság, ami rendkívül izgalmas nézői élményt nyújt. A hűség és az ügyfélkapcsolat-kezelési adatok felhasználásával növelhető az elkötelezettség, és az élmények a szurkolók egyéni preferenciáihoz igazíthatók.

A szurkolók minden eddiginél több interakcióban vannak a médiával – 2014 és 2016 között az audioanyagok hallgatása, a tévénézés és az alkalmazások használata mindenhol nőtt. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy a sportrajongók egyre fogékonyabbak a személyre szabott elköteleződésre, akkor számtalan lehetőség nyílik meg. A célzott hirdetések átlagosan kétszer olyan hatékonyak, mint a nem célzott hirdetések: az Y generációsok 60 százaléka szívesen megosztaná adatait kuponokért vagy promóciókért cserébe, és a fogyasztók 71 százaléka szívesebben látna az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket. A digitális analitika lehetővé teszi annak jobb megértését, hogy mi izgatja a rajongókat, így a szponzorok betekintést nyerhetnek abba, hogy milyen típusú hirdetések és együttműködési modellek működnek az egyes célcsoportoknál. A digitális eszközök a szponzorok számára is több információt nyújthatnak a rajongókról, így a nagyobb hatékonyság érdekében testre szabhatják az üzenetek időzítését, tartalmát és eljuttatását – fejtette ki Hosszu Gábor.

A big data által dominált világban a szurkolók adatainak bányászásával jobban megérthetők szokásaik, preferenciáik és demográfiai jellemzőik. Új bevételi források nyerhetők a szurkolók innovatív módon történő elérésével, de az adatok felhasználhatók az alapvető üzleti műveletek javítására, a partnerkapcsolatok kiépítésére és megszilárdítására, és teljesen új üzleti modellek kidolgozására is.

Komoly potenciál van az anonimizált adatok közvetlen pénzzé tételében is külső termékeken és megoldásokon keresztül: a vállalatok harmada már ma is kereskedelmi forgalomba hozza vagy megosztja adatait, hogy új bevételi forrásokhoz jusson, pl. nyers adatok értékesítésével, információ kereskedelmével, illetve az adatok megosztott eszközökkel történő egyesítésével, személy- és eszközazonosító adatok értékesítésével a hirdetési tőzsdéken, és médiaaktiválással az ügyfelek kontextuális adatai alapján.

A tényleges digitalizációhoz fontos, hogy a vállalat egészének már a kezdetektől fogva meg kell állapodnia a célokról és célkitűzésekről. Ezeknek már a digitális stratégia kidolgozása előtt rendelkezésre kell állni, mivel a digitális stratégiának az egész vállalkozást kell támogatnia – nem csak az egyes részeket. A siker kulcsa, hogy felismerjük, mekkora digitális befektetést szeretnénk eszközölni, és megérteni, hogy adott pénzügyi kerettel mit lehet elérni – fejtette ki Gercsák Csilla, a Deloitte  technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

A digitális átalakuláson áteső sportvállalkozásoknak át kell gondolniuk, hogy milyen digitális képességekre van szükségük, és hogyan használhatják azokat hatékonyan a szervezet három sarokköve – az emberek, a folyamatok és a technológia – megváltoztatására. Nem elég digitális tehetségeket integrálni, hanem folyamatos képzéssel el kell látni az alkalmazottakat digitális készségekkel. A digitális átalakulás magában foglalja a hagyományos üzleti folyamatok újragondolását és újraszabályozását is, a vállalati technológiának lehetővé kell tennie a működési hatékonyságot, és segítenie kell a szervezetet a rajongókkal és az ügyfelekkel való szorosabb együttműködésben. Az átalakulást hozó technológiák a fogyasztói trendeket jelző prediktív modellezéstől kezdve az új bevételi forrásokat megnyitó e-kereskedelmi platformokig terjednek.

A sikeres digitális átalakulás több olyan tervezési alapelvre támaszkodik, amelyek a döntéshozatalban irányadók lehetnek. A mai fogyasztók állandó összeköttetésben vannak, erre válaszul a szervezeteknek ki kell találniuk, hogyan használhatják ki ezt a kapcsolódási lehetőséget a zökkenőmentes márkaélmény biztosítása érdekében. Mivel az ügyfelek egyre inkább az elköteleződés online formáit választják, egyre inkább a digitális marketing válik a marketing, mint olyan kontextusává.

A digitális vállalkozássá válás azt is jelenti, hogy a technológiát a műveletek egyszerűsítésére, a folyamatok szűk keresztmetszeteinek azonosítására és a manuális munka minimalizálására használják. A szoftverek használata a manuális folyamatok helyettesítésére lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy automatikusan gyűjtsenek adatokat, amelyek segítségével jobban megérthetik a teljesítményt, a költségtényezőket és a kockázati forrásokat is.

A jól tervezett haladás nagyon fontos: meg kell engedni, hogy az ügyfelek maguk határozzák meg digitális élményeiket, kerülni kell a robbanásszerű bevezetést, kicsiben kell kezdeni, majd skálázni. A digitális vállalkozás középpontjában az ügyfél áll: ha a digitális technológia segítségével az ő kezébe adjuk a gyeplőt, az elősegíti a hosszú távú hűség kialakulását és az ismertség szájról szájra történő elterjedését. A digitális átalakulás iteratív folyamat, amely folyamatosan fejlődik: a fokozatos bevezetés lehetővé teszi az alkalmazottak, a vállalati partnerek és a rajongók számára, hogy fokozatosan fogadják el az ajánlatokat, ahogy a vállalat digitálisan érettebbé válik. Érdemes egy-egy minimálisan életképes termékkel (MVP) vagy kisebb léptékű digitális kezdeményezésekkel kezdeni a koncepció bizonyítása és a szervezeten belüli támogatás biztosítása érdekében. Ahogy ezek a kezdeményezések sikeresek, könnyebb lesz mindenkit rávenni a következő, nagyobb lépésekre – részletezte Fazekas István a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

November óta működik az osztrák fővárosban Ausztria egyik legmodernebb rehabilitációs központja. A centrumban a világ húsz legjobb robotizált terápiás eszköze segíti az agyvérzésen átesettek, sclerosis multiplexes betegek és traumás gerincsérültek mozgásszervi rehabilitációját, jelentősen növelve a fizioterápia hatékonyságát.

Tovább bővült a Budapesti Értéktőzsde indexkínálata. A BUX és a BUMIX mellett a középvállalati XTEND, és a közép-európai blue chipeket tartalmazó CETOP részvénykosárral is kereskedhetünk.

A Budapesti értéktőzsde részvényindexe emelkedett a héten. A vezető részvények többsége szintén pluszban zárta a kereskedést.