Átalakult az országos lakáspiac az elmúlt évtizedben. A lakónépesség a települések többségében csökkent, ezen belül a nagyvárosokban is kevesebben élnek, miközben a vonzáskörzetek népszerűbbek lettek – derült ki az ingatlan.com hivatalos népszámlálási adatokat feldolgozó elemzésében. Az ingatlanhirdetési portál 2970 település több mint 720 ezer eladó lakás- és házhirdetése alapján összevetette népességszám és a lakásárak változásait is.
A most megjelent hivatalos adatok nem jelentenek meglepetést. A 2010-es évek második felében látott tartós lakáspiaci élénkülés egyértelműen az agglomerációs településeknek kedvezett. A nagyvárosokból a magas lakásárak miatt sokan kiköltöztek az alacsonyabb árat képviselő agglomerációs településekre. A folyamatot felerősítette a koronavírus-járványhoz köthető karanténhatás, amelynek keretében a városi lakások helyett a kerttel rendelkező ingatlanok felé fordult a vevők egy része
– nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, hogy a nyaralóövezetek, elsősorban a Balaton és a Velencei-tó környéke szintén az elmúlt évtized nyertesei közé sorolható.
Magyarországon belül főként a fővárosi környékén látható az agglomerációs települések népszerűsége. A portál elemzése alapján a Budapest-közeli Nagytarcsán például a 67 százalékkal bővült a lakosság tíz év alatt, 2018-hoz képest pedig az átlagos négyzetméterárak 122 százalékkal 880 ezer forintra emelkedett. Nagykovácsiban 32 százalékkal laknak többen, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlagos négyzetméterárak a településen 128 százalékkal emelkedjenek, így mára meghaladják az 1 millió forintos szintet. Érden a 12 százalékos népességgyarapodás következett be tíz év alatt, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárak pedig 2018-hoz képest 131 százalékkal közel 800 ezer forintra nőttek.
Szintén népszerűnek mondhatóan a győri vonzáskörzet települései. Győrújfaluban és Győrzámolyban például egyaránt közel 60 százalékkal nőtt a népesség 2011 óta, a lakóingatlanok átlagára pedig 153 és 99 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben. Ugyanez a forgatókönyv érvényesült a Pécs melletti Kozármislenyben, ahol több mint 300 százalékos ingatlandrágulás kísérte a település növekedését. A kecskeméti vonzáskörzethez tartozó Ballószögön pedig 29 százalékkal nőtt a népesség, az ingatlanok átlagára 165 százalékkal nőtt.
A Balaton mellett több település is népességgyarapodást ért el. Többek között Balatonrendes, ahol másfélszeresére nőtt a bejelentett lakosok száma tíz év alatt. 2018-hoz képest az eladásra kínált lakóingatlanok négyzetméterára 255 százalékkal emelkedett. Alsóörsön és Balatonalmádiban is több mint 10 százalékkal nőtt a népesség, a lakóingatlanok pedig öt év alatt 222 és 280 százalékkal drágultak.
Gárdony és Velence egyrészt a Velencei-tó közelsége miatt vált népszerűbbé, de a lakosságszám-bővülésben szerepet játszhat, hogy ezek a települések a tágabban vett fővárosi agglomeráció részét képezik, egyúttal a székesfehérvári vonzáskörzetnek a tagjai. Mindkét településen több mint 30 százalékos bővülést ért el a lakosságszám tekintetében. 2018-hoz képest az eladásra kínált lakóingatlanok ára pedig Velencén 105 százalékkal 805 ezer forintra, Gárdonyban pedig 136 százalékkal 771 ezer forintra nőttek.
Balogh László elmondta, hogy az ingatlanpiaci lassulás ellenére az agglomerációs övezetek továbbra is népszerűek maradhatnak. Az ott található ingatlanok értéke ugyanis továbbra is 20-30 százalékkal elmarad a nagyvárosi ingatlanok áraitól.
Az elkövetkező években leginkább a jó műszaki állapotú és korszerű fűtési rendszerrel rendelkező agglomerációs otthonok lesznek kelendőek – emelte ki a szakértő, hozzáfűzve, hogy országszerte megfigyelhető bizonyos kistelepülések dinamikus lakosságszám növekedése.
