Két év múlva érheti el a pandémia előtti szintet az európai légi forgalom

Két év múlva érheti el a pandémia előtti szintet az európai légi forgalom

Az Eurocontrol adatai alapján hiába nőtt nagyot a koronavírus-járvány alatti lezárásokhoz képest a kontinens légi közlekedésének volumene, a forgalom csak 2025-re éri majd el a 2019-es szintet.

Az európai légiforgalmi irányítást összehangoló, brüsszeli központú szervezet (Eurocontrol) frissített jelentése szerint az európai légi forgalom 2025-re elérheti a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szintet, vagyis az évi 11,1 milliót is meghaladó járatszámot.

Az Eurocontrol legfrissebb jelentése szerint - amely az ősszel megjelent hétéves előrejelzés frissítése a 2023. tavaszi helyzettel – az európai légi járatok száma idén és jövőre már emelkedik, 2025 után pedig átlagosan évente 1,5 százalékos növekedése várható.

A március 31-i helyzetet tartalmazó jelentésből kiderül, hogy a légi járatok számában tavaly továbbra is jelentős különbségeket könyveltek el az egyes európai országok. A 2019-es adatokhoz képes az uniós országok közül a legnagyobb visszaesést Litvánia (39 százalék), Észtország (38 százalék), Lettország (36 százalék) és Lengyelország (31 százalék) jelentette. Ez a mutató Magyarország esetében egy százalék az Eurocontrol szerint.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy a belföldi járatok átlagos számai továbbra is a pandémia előtti szint alatt vannak Európában. Az európai uniós tagországok között a belföldi járatszámok legjelentősebben Németországban és Litvániában estek vissza (mindkét ország esetében 38 százalékkal), Finnországban pedig 35 százalékkal csökkentek tavaly a világjárvány előtti szinthez képest.

Magyarország 56 százalékos emelkedést ért el 2022-ben a belföldi járatok számának tekintetében ugyanebben az időszakban.

Az Eurocontrol a visszaesést Franciaország és Ausztria esetében a rövid távú belföldi járatok betiltásának, valamint az utasok növekvő környezettudatosságának tulajdonította. Megjegyezték továbbá, hogy több ország, köztük Németország, Spanyolország és Ausztria csökkentette a vasúti viteldíjakat. Emellett egyes légitársaságok – mint például a holland KLM vagy a svájci Swiss – vasúti partnerségeket kötöttek, illetve a KLM és a Transavia emelte a jegyárakat.

Megjegyezték továbbá, hogy a nemzetközi légi közlekedés Ukrajna esetében 90 százalékkal, az Ukrajnán belüli járatok száma pedig 87 százalékkal esett vissza az ország elleni orosz háború következtében.

A Budapesti Értéktőzsde minimális erősödéssel fejezte be a hetet, ezzel újabb történelmi csúcsot döntött. A vezető részvények a Magyar Telekom kivételével zöldben zárták a kereskedést.