Európa vesztésre áll a mesterséges intelligencia versenyében

Európa vesztésre áll a mesterséges intelligencia versenyében

Az Európai Számvevőszék elkezdte vizsgálni, hogy az Európai Bizottság tervei és pénzügyi intézkedései elősegítik-e azt, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia területén.

A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú tényező az Európai Unió digitális átállását, iparpolitikáját és stratégiai autonómiáját illetően. A forradalmi változás napjainkban is javában zajlik, azonban Eur��pa még lemaradásban van olyan alapvető kérdésekben, mint a finanszírozás – derült ki az Európai Számvevőszék közleményében.

Becslések szerint az Unióban fele annyit fektetnek be a mesterséges intelligenciába, mint az Egyesült Államokban. 2021-ben az EU vállalkozásainak alig egytizede (8 százalék) használt mesterséges intelligenciát, és az uniós országok között jelentős különbségek mutatkoztak. Míg Dániában majdnem minden negyedik vállalkozás (24 százalék) alkalmazta a mesterséges intelligenciát, Portugáliában és Finnországban pedig a vállalkozások több mint 15 százaléka (17 százalék, illetve 16 százalék), ez az arány 5 százalék alatt marad a Cseh Köztársaság, Görögország, Lettország és Litvánia esetében (mindegyiküknél 4 százalék), Bulgária, Észtország, Ciprus, Magyarország és Lengyelország esetében (mindegyiküknél 3 százalék), valamint Romániában (1 százalék).

A mesterséges intelligencia kétségtelenül egy sor ágazatban jelentős előnyökkel jár majd, és az Unió versenyképessége szempontjából túl nagy a tét ahhoz, hogy elmulasszuk a lehetőségeket. Ellenőrzésünk célja, hogy megállapítsuk, elégségesek-e az intézkedések ahhoz, hogy Európa ne maradjon le ebben a nagy jelentőségű technológiai forradalomban – nyilatkozta Mihails Kozlovs, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag.

Hogy kivehesse részét ebből a versenyből, az Unió a 2014–2027-es időszakra közel 10 milliárd eurót irányzott elő a költségvetéséből.

Mindezek mellett a koronavírus-járvány utáni helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) keretében rendelkezésre bocsátott 724 milliárd euró legalább 20 százaléka szintén az Unió digitális átállását fogja finanszírozni. Végezetül az InvestEU Alap egy 6,6 milliárd euró összegű uniós költségvetési garancia révén igyekszik bevonni a köz- és magánberuházásokat a kutatás, az innováció és a digitalizáció területére. Összességében a cél az MI-beruházások fokozatos, évi 20 milliárd euróra történő növelése az évtized során.

A számvevők azt is meg fogják vizsgálni, hogy fennállnak-e az Unióban a mesterséges intelligencia fejlesztésének fellendítéséhez szükséges alapvető feltételek. Elsősorban azt fogják ellenőrizni, hogy az Európai Bizottság biztosítja-e, hogy az uniós források eredményesen támogassák egy megfelelő és versenyképes európai mesterségesintelligencia-ökoszisztéma létrehozását, figyelembe véve a mesterséges intelligencia stratégiai jelentőségét, valamint a biztonságot és védelmet fenyegető potenciális kockázatokat.

A múlt heti rekord után visszafelé korrigált a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX gyengélkedéséből a Magyar Telekom kivételével a vezető részvények is kivették részüket.