ChatGPT: ijesztőnek hangzik a mesterséges intelligencia, de számos lehetőséget rejt

ChatGPT: ijesztőnek hangzik a mesterséges intelligencia, de számos lehetőséget rejt

Mérföldkőhöz ért a közelmúltban a mesterséges intelligencia fejlődése. Az OpenAI által kifejlesztett ChatGPT új távlatokat nyithat számos területen. Rengeteg új lehetőséget hordoz a megjelenése, azonban akad még jó néhány megválaszolatlan kérdés is.

A mesterséges intelligencia soha nem látott magasságokba jutott, állásinterjúkat tud sikeresen abszolválni, vizsgákat és egyetemi beadandókat old meg teljesen önállóan, gond nélkül átmegy a Turing-teszten, munkahelyeket fog felváltani. Ilyen, és ehhez hasonló hírek járták be a sajtót az elmúlt hetekben, miután az OpenAI mesterségesintelligencia-kutató laboratórium elérhetővé és kipróbálhatóvá tette a ChatGPT névre hallgató chatbotját.

A Magyar Közgazdasági Társaság Informatikai Szakosztályának február 13-i rendezvényén Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke; Korbuly Ádám vállalkozó, az OrtoGraph, az ArchiFM és a Miratia alapítója; Olti Sándor, a GB Solutions Zrt. gazdasági igazgatója; valamint moderátorként Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars regionális igazgatója, az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke járták körül a mesterséges intelligencia és a chatbotok témakörét.

Maga a mesterséges intelligencia egyáltalán nem új keletű dolog, erre szinte mindenki felhívta a figyelmet. Pongrácz Ferenc – korábbi IBM-es pályafutásához kötődően – például emlékeztetett, hogy az IBM Deep Blue nevű sakkszámítógépe 1997-ben legyőzte az aktuális világbajnok Garri Kaszparovot. A szakértők egyetértettek abban, hogy bár a komplex emberi gondolkodást jelenleg nem tudja egy az egyben kiváltani a mesterséges intelligencia, ugyanakkor egyes részfeladatokat képest jobban ellátni egy adott algoritmus. A több területet átfogó szuper algoritmustól még elég messze vagyunk. Ebben egyfajta előrelépést jelent a GPT3 technológia, azaz a ChatGPT, ami egy generatív AI.

Kurbuly Ádám szerint a legelső mesterséges intelligenciák egyszerű, reaktív algoritmusok voltak. A napjainkban elterjedőben lévő önvezető autók ennek a kibővített változatát képezik le, ahol már egy térben és időben is bővített imputtal képesek dolgozni. A ChatGPT már a harmadik szintnek tekinthető, ahol az algoritmus érti is rendszert, és nem csupán mintákra reagál. A negyedik szint pedig az lesz, amikor már az érzelmekkel is tud majd mit kezdeni a rendszer, tudja őket értelmezni, képes lesz rájuk reagálni.

A mesterséges intelligencia kapcsán gyakran emlegetik az Isaac Asimov sci-fi író által megalkotott három robotikai törvényt. Azaz:

  • a gép nem okozhat kárt emberi lényben,
  • végre kell hajtania az emberi utasításokat, amennyiben az nem ütközik az első szabályba,
  • köteles megvédeni magát, amennyiben az nem ütközik az első két szabályba.

Ugyanakkor elhangzott az is, hogy ezek a szabályok egyelőre sajnos kijátszhatók, ugyanis egy MI fejlesztésének nincsen hatalmas erőforrás igénye, megfelelő szaktudás birtokában minimális pénzügyi és technikai ráfordítással előállítható. Az előadók azonban egyetértettek abban, hogy a ChatGPT megjelenése mérföldkőnek számít.

Az új chatbot már nem csupán sablonos válaszokat ad, hanem hosszabb szövegből kivonatot  képes készíteni, tesztkérdésekre releváns válaszokat is, és az angol mellett más nyelveken, így magyarul is jól kommunikál.

Bár az előadás egy pontján említésre került a Terminátor-filmekben is felvázolt jövőkép, a beszélgetés résztvevői inkább a lehetőséget látják a mesterséges intelligenciában. Kiemelték, hogy a ChatGPT számos területen hasznos lehet, több projekt során is együtt lehet vele dolgozni.

Dietz Ferenc azt emelte ki, hogy az oktatásban is rendkívül hasznos lehet a chatbot, tanulás, gyakorlás során is lehet alkalmazni. Azonban – mint minden AI esetében – a működése attól is függ, hogy milyen adatokat táplálunk be. A jelenleg ismert oktatást ennek ellenére könnyen átalakíthatja. A frontális oktatás és a lexikális tudásra fókuszálás helyett újfajta módszerek jöhetnek.

Szükséges lenne a diákokat, hallgatókat felkészíteni az új technológiákkal, mesterséges intelligenciával, drónokkal való munkára.

A hasonló alkalmazásokat azért nevezik generatív AI-nak, mivel előállít bizonyos tartalmakat, szövegeket, vagy akár képeket, zenéket. Ez utóbbi kapcsán képbe kerül a szerzői jog kérdése is, ami továbbra is tisztázatlan kérdés. Bár a létező minták használata, továbbfejlesztése évszázadok óta előfordul a zenei és képi művészetben egyaránt, a gép megjelenése új ismeretlent hoz ebbe az egyenletbe.

A ChatGPT azonban nem fog minden területen elterjedni. Olti Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a bankszektor jelenlegi szabályozása nem teszi lehetővé, hogy egy bank egy olyan eszközt használjon, ami egy felhőben van, és az adat kimenjen Amerikába – ezt hazánkban a Magyar Nemzeti Bank is tiltja.

A beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy nem feltétlenül a mesterséges intelligencia veszélyei miatt kell aggódni, hanem a benne rejlő lehetőségeket kell kiaknázni. Ennek megfelelő ismerete versenyelőny lesz a jövőben. Ehhez azonban tudás és pénz is kell. Európában bele kell húznia, ha fel akarja venni a versenyt az Egyesül Államokkal és Kínával.

De ugyanúgy törekednie kell erre hazánknak is. Dietz Ferenc emlékeztetett, hogy Magyarországnak is van már mesterséges intelligencia stratégiája. Szintén rendelkezésre áll a Komondor, egy 5 petapflops-os, azaz nagyjából ötvenezer laptop számítási kapacitásával rendelkező szuperszámítógép. Ráadásul az állam az OTP-vel közösen elkezdte a nyelvi modellezést a GPT3 alapján.

Jelenleg 13 milliárd paraméteres modellen zajlik ez jelenleg, a cél, hogy 30-80 milliárdra fel tudjuk tornázni ezt az értéket. (Összehasonlításként a GPT3 175 milliárd paraméteres jelenleg.)

Korbuly Ádám szerint egy ipari forradalomhoz hasonló technológiai változásra kell felkészülnünk, azaz sok munkafolyamat átalakul, egyesek meg is szűnhetnek, emiatt a jövőben másfajta kompetenciákra lehet szükség.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.