A magyar vállalatokhoz is begyűrűzhet a jelentős felmondási hullám

A magyar vállalatokhoz is begyűrűzhet a jelentős felmondási hullám

A magyar munkavállalók több mint fele gondolkodik munkahelyváltáson. Bár sokan vannak, akik a bérezéssel sem elégedettek, számos egyéb tényező is felmondásra sarkallhatja a dolgozókat.

A Big Quit címmel készített felmérést a Deloitte, melyben arra kereste a választ, hogy mekkora önkéntes felmondási hajlandóságot mutatnak a magyar munkavállalók jelenleg, és mik a felmondáson való gondolkodás fő okai, és hogyan kapcsolódik ez a hibrid munkavégzéshez.

A kutatás eredményeik összesítése alapján a nemzetközi trendekhez nagyban hasonlító kép rajzolódik ki a magyarországi munkaerőpiacon is.

A kérdőívet kitöltők 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jelenleg munkahelyváltáson gondolkodik,

közülük minden ötödik válaszadó a következő három hónap során, egy éven belül pedig közel minden második válaszadó.

Kimutathatóan azoknál a dolgozóknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson, nem elhanyagolható azonban a szándék mértéke a 3-5, 5-10 és 11-20 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók körében sem, hiszen a távozni vágyók aránya ezekben a válaszadói csoportokban is több mint 50 százalékos. Ráadásul nem csak a fiatal, pályakezdő kollégák részéről mutatkozik felmondási hajlandóság, hanem a középkorosztály is erősen érintett. A felmérés tanulságai közül kiemelendő, hogy a beosztottak mellett a vezetői pozícióban lévők 47 százalékát is foglalkoztatja a felmondás gondolata, így az ő megtartásuk is kiemelt figyelmet igényel a munkáltatók részéről.

Az elmúlt évben tapasztalt inflációs helyzet és gazdasági nehézségek ellenére az elvártnál alacsonyabb fizetés mögött szorosan felsorakozik több más, távozásra motiváló tényező, többek között a nem hatékony munkafolyamatok és a fejlődési lehetőségek gyengesége.

A kitöltők harmada panaszkodik a munkavállalói jól-lét figyelmen kívül hagyására, pedig a COVID-19 óta ez az egyik fókusztéma a HR szakemberek körében.

A felmérésben megvizsgáltuk, mely juttatások a legfontosabbak a munkavállalók számára és milyen kapcsolatban állnak ezek a felmondási szándékkal. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a rugalmas munkavégzés biztosítása meghatározó fontosságú elem: a munkavégzési hely rugalmas megválasztásának lehetőségéért a kitöltők 40 százaléka lemondana fizetése egy részéről, és a kötelező irodai napok számának növelése a munkavállalók közel felét arra késztetne, hogy munkahelyet váltson – ismertette Somogyi Anna, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének szenior tanácsadója.

Hozzátette, hogy jelenleg a válaszadók negyedének egyáltalán nincs lehetősége hibrid munkavégzésre, 94 százalékának lenne igénye legalább heti 1 napra, 60 százalékának pedig 2-3 távoli munkavégzéssel töltött munkanapra.

Habár a munkáltatók nagy része elindult a hibrid munkavégzés biztosításának útján, van még fejlődési potenciál: 70 százalékuk már egyértelmű kereteket állított fel és a munkavállalók részéről is pozitív ennek a fogadtatása: a válaszadók több, mint fele egyetért a szabályokkal. Ezzel ellentétben nagy a különbség a munkavállalók által elvárt és a munkáltatók által nyújtott hibrid munkavégzést támogató eszközök tekintetében: a munkavállalói oldalon első helyen álló havi költségtámogatást például csak a kutatásban érintett munkáltatók 11 százaléka biztosítja.

A kutatás eredményeiből az is jól látszik, hogy a rugalmas munkavégzés lehetősége pozitívan hat a munkavégzési hatékonyságra. Ugyanis saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb vagy sokkal jobb eredményeket ér el, mikor otthonról dolgozik, 43 százalék pedig azt érzi, hogy ugyanolyanok az eredményei az irodában, mint távoli munkavégzéssel.

November óta működik az osztrák fővárosban Ausztria egyik legmodernebb rehabilitációs központja. A centrumban a világ húsz legjobb robotizált terápiás eszköze segíti az agyvérzésen átesettek, sclerosis multiplexes betegek és traumás gerincsérültek mozgásszervi rehabilitációját, jelentősen növelve a fizioterápia hatékonyságát.

Tovább bővült a Budapesti Értéktőzsde indexkínálata. A BUX és a BUMIX mellett a középvállalati XTEND, és a közép-európai blue chipeket tartalmazó CETOP részvénykosárral is kereskedhetünk.

A Budapesti értéktőzsde részvényindexe emelkedett a héten. A vezető részvények többsége szintén pluszban zárta a kereskedést.