A Big Quit címmel készített felmérést a Deloitte, melyben arra kereste a választ, hogy mekkora önkéntes felmondási hajlandóságot mutatnak a magyar munkavállalók jelenleg, és mik a felmondáson való gondolkodás fő okai, és hogyan kapcsolódik ez a hibrid munkavégzéshez.
A kutatás eredményeik összesítése alapján a nemzetközi trendekhez nagyban hasonlító kép rajzolódik ki a magyarországi munkaerőpiacon is.
A kérdőívet kitöltők 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jelenleg munkahelyváltáson gondolkodik,
közülük minden ötödik válaszadó a következő három hónap során, egy éven belül pedig közel minden második válaszadó.
Kimutathatóan azoknál a dolgozóknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson, nem elhanyagolható azonban a szándék mértéke a 3-5, 5-10 és 11-20 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók körében sem, hiszen a távozni vágyók aránya ezekben a válaszadói csoportokban is több mint 50 százalékos. Ráadásul nem csak a fiatal, pályakezdő kollégák részéről mutatkozik felmondási hajlandóság, hanem a középkorosztály is erősen érintett. A felmérés tanulságai közül kiemelendő, hogy a beosztottak mellett a vezetői pozícióban lévők 47 százalékát is foglalkoztatja a felmondás gondolata, így az ő megtartásuk is kiemelt figyelmet igényel a munkáltatók részéről.
Az elmúlt évben tapasztalt inflációs helyzet és gazdasági nehézségek ellenére az elvártnál alacsonyabb fizetés mögött szorosan felsorakozik több más, távozásra motiváló tényező, többek között a nem hatékony munkafolyamatok és a fejlődési lehetőségek gyengesége.
A kitöltők harmada panaszkodik a munkavállalói jól-lét figyelmen kívül hagyására, pedig a COVID-19 óta ez az egyik fókusztéma a HR szakemberek körében.
A felmérésben megvizsgáltuk, mely juttatások a legfontosabbak a munkavállalók számára és milyen kapcsolatban állnak ezek a felmondási szándékkal. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a rugalmas munkavégzés biztosítása meghatározó fontosságú elem: a munkavégzési hely rugalmas megválasztásának lehetőségéért a kitöltők 40 százaléka lemondana fizetése egy részéről, és a kötelező irodai napok számának növelése a munkavállalók közel felét arra késztetne, hogy munkahelyet váltson
– ismertette Somogyi Anna, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének szenior tanácsadója.
Hozzátette, hogy jelenleg a válaszadók negyedének egyáltalán nincs lehetősége hibrid munkavégzésre, 94 százalékának lenne igénye legalább heti 1 napra, 60 százalékának pedig 2-3 távoli munkavégzéssel töltött munkanapra.
Habár a munkáltatók nagy része elindult a hibrid munkavégzés biztosításának útján, van még fejlődési potenciál: 70 százalékuk már egyértelmű kereteket állított fel és a munkavállalók részéről is pozitív ennek a fogadtatása: a válaszadók több, mint fele egyetért a szabályokkal. Ezzel ellentétben nagy a különbség a munkavállalók által elvárt és a munkáltatók által nyújtott hibrid munkavégzést támogató eszközök tekintetében: a munkavállalói oldalon első helyen álló havi költségtámogatást például csak a kutatásban érintett munkáltatók 11 százaléka biztosítja.
A kutatás eredményeiből az is jól látszik, hogy a rugalmas munkavégzés lehetősége pozitívan hat a munkavégzési hatékonyságra. Ugyanis saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb vagy sokkal jobb eredményeket ér el, mikor otthonról dolgozik, 43 százalék pedig azt érzi, hogy ugyanolyanok az eredményei az irodában, mint távoli munkavégzéssel.
